Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
3. Kecskemét város 237 29 799 101 280 Városkörnyéki községei 1. Ágasegyháza ötk. 5 584 1 985 2. Ballószög ötk. 3 628 1 879 3. Fülöpháza ötk. 4 706 1 048 4. Helvécia ötk. 7 872 3 690 5. Izsák kmi. nk. 11 379 6 940 6. Jakabszállás ötk. 7 089 2 570 7. Kerekegyháza nk. 8 113 6017 8. Kunbaracs ötk. 5 512 607 9. Ladánybene ötk. 4 073 1 676 10. Lajosmizse kmi. nk. 238 17 607 12 197 11. Orgovány ötk. 9 902 3 985 12. Városföld ötk. 6 287 2 185 Városkörnyék összesen: 91 752 44 779 Kecskemét város és környéke mindösszesen: 121 551 146 059 Kiskőrös város 10 250 15 519 Városkörnyékének községei: 1. Akasztó ötk. 6 488 3 867 2. Bocsa ötk. 9 703 1 961 3. Császártöltés ötk. 8 106 3 273 4. Csengőd ötk. 4 891 2 691 5. Fülöpszállás ötk. 9 137 2 650 6. Imrehegy ötk. 7 031 903 7. Kaskantyú öt. 5 833 1 206 8. Kecel nk. 11 447 9 428 9. Páhi ötk. 3 897 1 515 10. Soltszentimre ötk. 4 452 1 392 11. Soltvadkert nk. 10 880 7 665 12. Tabdi ötk. 2 141 1 313 13. Tázlár ötk. 7 338 1 993 Városkörnyék összesen: 91444 39 857 237 1989-től megyei jogú város. 238 1986-tól Felsőlajossal nagyközségi közös tanácsuk volt. 1993-tól város. Felsőlajos község 1986-ban alakult Lajosmizse nagyközség Felsőlajos, Közös (egy része) és Mizse (egy része) nevü lakotthelyeiből.
