Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

számát végül is tízzel csökkentették oly módon, hogy 16 járás megszűnt, de 6 újat létrehoztak. Bács-Kiskun megye a 4343/1949. M. T. sz rendelet 3.§-a értelmében a csonka Bács-Bodrog vármegye három járása, az önálló törvényhatósági joggal rendelkező Baja és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye öt járása összevonása révén jött létre.

159 Ide csatolták ezeken kívül még az alsódabasi járás két nagyközségét, Ladánybenét és Lajosmizsét, valamint a korábban önálló törvényhatósági jogú várost Kecskemétet is. Az új közigazgatási egység így azután az ország legnagyobb megyéjévé vált, területe 826 ezer hektár kiterjedésű, tehát a megyék átlagos területének kétszerese lett. A háború befejezése utáni években a régi igények egy részét kielégítve mai megyénk területén több új község is létrejött. Az ezzel kapcsolatos döntések azonban távolról sem oldották meg a régóta halmozódó gondokat és helyi célkitűzéseket. így a tanácsi rendszer kiépítéséhez kapcsolódóan a korábbinál is nagyobb számban hoztak létre új községeket, amelyek azután megkapták azt a jogot, hogy önálló tanáccsal rendelkezzenek. 1950-ben hét újabb községgel gyarapodott a megye. Két évvel később, 1952-ben pedig újabb 11 korábban lakotthely kapott községi rangot. Amolyan kissé megkésett, és mégis majdnem elhamarkodottnak minősülő önállósítás volt 1954-ben Ballószög különválása, amely elég sok gondot okozott a későbbiekben. Ily módon a háborút követő évtizedben harminc új önálló településsel gyarapodott ez a megye. A legnagyobb területveszteségét kétségtelenül Kecskemét szenvedte el, amelynek egykori határán belül kilenc újabb község jött létre. Megállapíthatjuk, hogy az előző másfél-két évszázadon belül nem jött létre több önálló község ezen a vidéken. Éppen ezért mindenképpen indokolt, hogy az újonnan alakult községekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat rögzítsük. Ennek során a községek végleges nevét, azokat a külterületi lakotthelyeket, melyekből létrejött, a községgé válás időpontját, a település esetleges ideiglenes nevét és annak a járásnak a nevét rögzítjük, amelyhez a település 1950-ben került. Ágasegyháza: Kecskemét város Ágasegyháza nevű lakott külterületéből alakult 1952-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1952 júliusig Ágasháza volt.

160 Kecskeméti járás. Ballószög: Kecskemét város Külsőballószög, Köncsög (egy része), Helvécia (egy része) lakott külterületéből alakult 1954-ben. Kecskeméti járás. 159 Nem került megyénkhez viszont a Dunavecsei járásból Dömös nagyközség. 160 A község ideiglenes neve 1952 júliusig Ágasháza volt. Több mint feltűnő az ekkor még érvényesülő gyermeteg antiklerikalizmus, amely iszonyodva került minden egyházra, vagy szentre utaló helynevet. Ágasegyháza, Bugacmonostor, Hetényegyháza, Koháryszentlörinc és Szentkirály esetében is ezt figyelhetjük meg.