Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ÖSSZEFOGLALÓK

A győzelem azonban csak pillanatokig volt teljes, ugyanis az országos politikai helyzet megváltozott, valamint demokratikus helyi forradalmi szervek jöttek létre. A sztálinista hatalom kecskeméti képviselői két tűz közé kerültek. Döntő volt, hogy a hadsereg felső irányítása kikerült a katonai megoldást erőszakolok kezéből, és a kommunista párt központi irányítása összeomlott. A szerző véleménye szerint ezek a folyamatok kényszerítették a megyei vezetést arra, hogy utat engedjenek a politikai kibontakozásnak. A forradalmi katonai tanácsok megalakulása után a hadsereg alakulatait már nem lehetett a nép ellen bevetni, a megerősödő forradalmi bizottságokból és munkástanácsokból pedig kiszorultak a hatalom hívei. Kecskeméten november 1-ején győzött a forradalom. A következő néhány napban megindult a konszolidáció, az élet rohamosan visszatért a normális kerékvágásba. Ezt a folyamatot törte meg a november 4-i szovjet támadás. A Kecskemétre visszatérő vezetők és a szovjetek azonnal a megtorlás eszközéhez nyúltak. A restaurálódó hatalomnak nem volt tömegbázisa, csak a szovjet katonai erőre támaszkodhattak, ezért a párt újjászervezését és a saját fegyveres erő megteremtését tekintették fő feladatuknak. A megszállókkal és kiszolgálóikkal szembeni ellenállás fö erejévé a munkástanácsok váltak. A tanulmány szerzője nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa a munkástanácsok szervezeti és strukturális önépítkezését. Ennek a folyamatnak az eredményeként jött létre a városi- és rövid időre a megyei munkástanács, amelyik tartotta a kapcsolatot a Nagybudapesti Központi Munkástanáccsal. A kommunista hatalom december elejére, közepére került abba a helyzetbe, hogy erőszakkal törje le a munkástanácsok politikai törekvéseit. Ezzel megakadályozta, hogy kettős hatalom jöjjön létre az országban. A hatalom a fegyverekhez nyúlt, terrorral számolta fel a társadalom ellenállását. A tanulmány utolsó része a forradalom utáni megtorlással foglalkozik. Bemutatja, hogy milyen technikákat, módszereket, eszközöket használt a megerősödő Kádár-rendszer a forradalom vezetőinek, részvevőinek és szimpatizánsainak a megfélemlítésére, üldözésére, bebörtönzésére és megsemmisítésére. PINTÉR ILONA Adatok Szabadszállás első tagosításához (1785-1813) Szabadszállás a kiskun városok egyikeként 1745-ben megvásárolta szabadságát a földesurától A földeket a megváltakozáshoz való hozzájárulás - a redemptionalis summa - arányában mérték ki a birtokosoknak. A háromnyomásos gazdálkodás miatt mindenkinek több, általában 5-6 darabban volt a földje.