Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ÖSSZEFOGLALÓK

ÖSSZEFOGLALÓK IYÁNYOSI SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt vármegye volt a rendi Magyarország két legnagyobb megyéje. Területükön évszázadok során létrejött minden olyan anomália, amelyek az ország sok más pontján is jelentkeztek, és már 1848 előtt is sürgős reformokat igényeltek volna. Tekintettel arra, hogy polgári átalakulásunkat szabadságharccal kellett védeni, és ez végül a két európai nagyhatalom együttes támadása miatt elbukott, nálunk nem valósulhatott meg a XIX. század derekán az olcsó, demokratikus és szakszerű közigazgatás. Ferenc József császár rendeleti úton bevezetett ugyan több olyan közigazgatási reformot, amely kétségtelenül a polgári átalakulást szolgálták, de ezek nem voltak demokratikusak, a korábbinál is drágábbá tették a közigazgatást, és egyben törvénytelenek is voltak. A kiegyezés utáni évtizedekben lehetőség nyílott volna a korszerű közigazgatás megteremtésére. Jórészt a magyar arisztokrácia irányításával el is készült egy olyan tervezet, amely felszámolta volna a sok évszázados gondok többségét. Sajnos Kossuth tekintélyét is kihasználva az ellenzék megtorpedózta ennek elfogadását, és így egy felemás reform jött létre, Pest-Pilis-Solt megye is nem kisebb, hanem még nagyobb lett. Ennek káros következményeit még a mai közigazgatásunk is magával cipeli. A kimondottan szakmai reformokat ismételten átszőtte a napi politika, és a kisszerű csoportérdekek nem engedték az országos igények érvényesülését. Az I. világháború után Magyarország megcsonkolása a Duna-Tisza közét is érintette. Bács-Bodrog vármegyének csak töredéke maradt határainkon belül. A korábban elmaradt reformok egyre nagyobb anyagi és jogi terhet jelentettek főként a falusi és a tanyai lakosság számára. A két háború között több igen figyelemre méltó elképzelés és szakmai tervezet készült el, amelyek mai megyénket is érintették volna, de ezeknek csak elenyésző részét fogadták el a törvényhozók. A II. világháború katasztrófái eltávolították azokat a politikai csoportokat, amelyek acsarkodása megakadályozta az ésszerű reformokat, de a Kommunista Párt nem volt hajlandó elfogadni a polgári fejlődést segítő reformokat. Súlyos belpolitikai küzdelem után csak egy szerény reform valósulhatott meg: lehetőség nyílt néhány tucat település létrehozására, megtörtént a csonka megyék felszámolása, Bács-Kiskun és Pest megye kialakítása. Ellenszegülésük oka az volt, hogy Moszkva irányításával a szovjet tanácsrendszert igyekeztek átültetni. Ez a tőlünk minden tekintetben idegen pártállami kreációt a legnagyobb terror segítségével sem tudták meghonosítani. Az 1950-ben bevezetett és négy évtizeden át