Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IFJ. KÁPOSZTA LAJOS A Bécsi Konzuli Akadémia válságos évei és átalakítása 1918 őszétől 1923-ig

korlátozott díjengedmény az ezt kérő hallgatók esetében; Németország részéről fokozottabb hozzájárulás elérése. Mivel az infláció egyre nagyobb léptékkel haladt, célszerűbb volt a tandíjat és a kiadásokat svájci frankban megadni. így történt ez abban a jelentésben is, amelyet a Konzuli Akadémia elnöksége küldött a Kancellári Hivatal Külügyi Osztályának 1923 júniusában. (Már nincs külön Külügyi Hivatal). E szerint egy bentlakó hallgató évi tandíja (9 hónap) 1.800 svájci frank, ami 1 hónapra 200 svájci frankot, azaz 2.5 MILLIÓ koronát jelent. Mindez persze tartalmazza a teljes étkeztetést, a tankönyveket, az orvosi ellátást, fürdőt, vívóterem-használatot, stb... Közben 1923-24-re fokozatosan szűntek meg a mérsékelt díjú helyek. Következetesen közli a jelentés írója az akkori bécsi átlagalbérleti díjat is, ami 3 millió korona havonta! Azt is jelzi 1923 júniusban, hogy Bécsben tanuló francia diákok korlátozott számban kaphatnak szobát az Akadémia épületében. Ennek díja fűtési szezonban 4 millió korona, fűtési szezonon kívül 3 millió korona.

65 Mivel az épület 1919-től már nem volt teljes kihasználtságú, és Bécsben a háborúból visszatért embertömeg miatt lakáshiány uralkodott, az a döntés született, hogy a nélkülözhető szobákat ki kell adni albérletbe. Az Igazgatóság végül is azt az ígéretet tette a Bizottság felé, hogy a folyó tárgyalások alapján az intézet az 1924/25-ös tanévre már teljesen önfinanszírozó lesz. Valójában ez csak a 30-as évek közepén, a gazdasági világválság után vált realitássá.

66 Az új intézet első évei A különböző, céltudatos propagandatevékenység, és áldozatkész politikusok munkája nyomán 1921 őszén megkezdhette működését az újjáalakult, nemzetközi Konzuli Akadémia. A 13 hallgatóból 7 német, 1 olasz, 2 jugoszláv, 1 román, 1 osztrák és 1 magyar állampolgár.

67 Ez külpolitikailag nem tudta cáfolni a már említett vádat, mely szerint az Anschluss továbbra sem került le a napirendről. Ezért nemcsak semleges, hanem volt ellenséges államok képviselőivel is tárgyalások folytak diákok küldése érdekében.

68 A nemzetközivé tétel ellen emelt szót az osztrák Kereskedelmi- és Iparkamara. Szerinte az ellenséges érzelmű országok eljövendő vezetőit hiába Ausztriába hívni és tanítani, mert ők hazájukba visszatérve tudásukat Ausztria ellen fordíthatják. Inkább a Keleti Akadémia hagyományait kellene ápolni, mivel erre nagyobb igény volna.

69 64 AdR: NAR: F8 KONSAK. K 238. Abbaukommission, 18. 08. 22 65 AdR: NAR: F8 KONSAK. K 238. Die Direktion der Konsularakademie an das Bundeskanzleramt am 13. 06. 1923. 66 GIEFING Maria, 1990. 272-273. 67 Jahrbuch 1937 der Konsularakademie zu Wien. Wien 1937. 10. 68 GIEFING Maria, 1990. 260. 69 GIEFING Maria, 1990. 258.