Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IFJ. KÁPOSZTA LAJOS A Bécsi Konzuli Akadémia válságos évei és átalakítása 1918 őszétől 1923-ig

hiányoznak a listáról a volt miniszterek és néhány nagyobb egyházi vezető sem. A névsor 51 nevet tartalmaz, és forrásértékű az erőviszonyok megítéléséhez, ill. annak vizsgálatához, hogy Ausztria hogyan látta Magyarországot 2 évvel a Monarchia felbomlása után. Emellett az akták tartalmazzák a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara válaszlevelét, melyben köszönetet mondanak az információkért, de konkrét jelentkezőkről nincs hír. 1923-ban - az 1923. május 8-i követi jelentés szerint - a Magyar Kir. Külügyminisztérium és a Budapesti Magyar Kir. Külügyi Társaság mellett a következő felsőfokú tanintézmények kapták meg a propagandaanyagot hazánkban: Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest Ferenc József Tudományegyetem, Szeged Erzsébet Tudományegyetem, Pécs Jogi Akadémia, Kecskemét Érseki Jogi Akadémia, Eger Református Jogi Akadémia, Sárospatak Tisza István Tudományegyetem, Debrecen

57 Jól mutatja azt a "versenyfutást", amit Winter és az Akadémia hívei végeztek, az a levél, amit a Külügyi Államhivatalból küldtek 1920 végén a berlini követnek. Ebből való a következő idézet: "...Ha ugyanis a következő tanévben csak Németország fog - mint "külföld" hallgatókat küldeni erre a főiskolára, akkor a Nyugat és az utódállamok egyaránt azzal az észrevétellel fogják ezt tudomásul venni, hogy az egész "nemzetközivé tétel" csupán álca ahhoz, hogy a St. Germain-i béke ellenére Németországgal közösséget alkossunk. Ez pedig sem nekünk, sem Németországnak hasznára nem válik. Ezért a Külügyi Államhivatal előre bocsájtja, ha a bölcs lépés az, ha a Német Birodalmi kormányt csak akkor értesítjük az ösztöndíj kiírhatóságáról (ld: Promemoria javaslata - K. L.), amikor már más államtól biztos szándéknyilatkozatot 58 kaptunk a "Nemzetközi Főiskola" keretében működő képzésen való részvételre." Izgalmas a különböző értesített államok, ill. szervezetek és személyek reagálása is. Sokan köszönetet mondanak - főleg a régi akadémisták és a közös szolgálat hajdani alkalmazottai, akik a háború után immár más államban töltenek be felelős pozíciót. Az utódállamok részérő lassan történik a kiengedés, erre példa Lengyelország esete, ahonnan 1920-ban olyan tartalmú levél érkezik a "Satzungen"re, mely kifogásolja, hogy a lengyel nyelv nincs a tantervbe véve, német és nemnémet hallgatók külön tananyagot tanulnak, valamint tart attól, hogy Németország túl nagy befolyással lenne a Főiskola vezetőségére."

9 Az osztrák fél ezekre a kifogásokra azonnal reagál levélben, a következőket állapítva meg: 57 AdR: NAR: F8 KONSAK. K 238 Cnoblochs Meldung am 08. 05. 1923 58 AdR: NAR: F8 KONSAK. K 238 Brief des Staatsamt für Äusseres an die Berliner Gesandschaft am 14. 10. 1920 59 AdR: NAR: F8 KONSAK. K 238 Brief des polnischen Aussenministers