Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IFJ. KÁPOSZTA LAJOS A Bécsi Konzuli Akadémia válságos évei és átalakítása 1918 őszétől 1923-ig

Szilézia 1 2 1 3 Galícia 5 5 3 2 Bukovina 1 2 1 Bosznia 1 magyar kor. o. 10 9 13 IS Összesen: 33 33 40 48 Nemzetiség Osztrák-német 12 14 23 23 Német 23 Cseh, szlovák 4 4 1 6 Cseh 2 Lengyel 4 4 3 1 Lengyel 2 Délszláv 4 3 1 Magyar 12 Rutén 1 1 Délszláv 4 Olasz 1 Magyar 8 7 13 17 Összesen: Összesen: 33 34 40 48 Vallás 1901 1902 1908 1912 Római kat. 22 25 38 41 ev. és ref. 5 4 2 6 görögkeleti ! 4 3 szláv ortod. ! 1 1 1 mohamedán 1 Összesen: 33 33 40 48 (izraelitáról nincs kimutatás)

15 Mivel a Konzuli Akadémia 1904-ben átadott új épülete (1754-től több otthona is volt az intézménynek) több bírálatnak ill. dicséretnek (különösen 1918 után) volt tárgya, célszerű, hogy e dolgozat kereteiben felidézzük a korabeli leírást. "Az épületet a külügyminiszter utasítása alapján Ludwig Baumann építésügyi főtanácsos építette Mária-Terézia korabeli barokk stílusban. Az építkezéssel kapcsolatos ügyekben Alexander von Suzzara lovag, a Külügyminisztérium irodavezetője volt a referens. Az épület négyszintes, a szinteket főlépcső és személyzeti lépcső köti össze. Két szárnya a kertbe nyúlik. Minden oldalról szabadon áll, az utca felől két pavilon szegélyezi, melyekkel oszlopcsarnok köti össze. A főhomlokzat visszafogott, nyugalmat árasztó. A pártafallal koronázott középső részt a főportái és a nagy lépcsőház emeli ki. Az épület frontját barokk kupola és két allegorikus dombormű ' zárja le. A járdáig kis kertet alakítottak ki, melyet balusztrádkerítés szegélyez. 15 PFUSTERSCHMID - HARDTENSTEIN, 1989. 179. 374