Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IFJ. KÁPOSZTA LAJOS A Bécsi Konzuli Akadémia válságos évei és átalakítása 1918 őszétől 1923-ig
A felvételi követelmények a következők voltak: osztrák, ill. magyar állampolgárság vagy bosznia-hercegovinai illetőség; belföldi (OMM) gimnáziumban megszerzett érettségi bizonyítvány; német és francia nyelvtudás, ezen kívül a magyar nyelv ismerete 7 . A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből állt. Az írásbeli vizsgán német nyelvű fogalmazás adott témából, valamint németre fordítás franciából volt a feladat; a szóbelin történelem, francia és magyar nyelv. Az internátus a kor színvonalán nagyon magas nívón állt; maga a közeg is azt a világot akarta megszoktatni a hallgatóval, ami majd munkahelyén fogadni fogja. A hallgatók között pedig szép számmal akadtak olyanok, akik a szülői házban sokkal nagyobb kényelmet élveztek. Az egyforma juttatások és a mindenkire kiterjedő szigor és követelményrendszer egy szintre kívánta hozni a hallgatók körülményeit, hogy az anyagot minél magasabb szinten sajátíthassák el. Természetesen a szociális különbségekre tekintettel volt az igazgatóság, s így megkülönböztettek teljesárú, mérsékelt árú és ingyenes helyeket. Nemcsak az épületben való viselkedést és annak elhagyási rendjét szabályozták, hanem az is, hogy mit tarthat bent magánál a hallgató. A tanulmányait megkezdő fiatalembernek a következő dolgokat kellett magával hoznia: 18 ing, 12 alsónadrág, 18 pár zokni, 24 zsebkendő, 5 pár cipő, 1 pár házicipő, 1 pár nadrágtartó, 1 hajkefe, 1 ruhakefe, 1 körömkefe, 1 fogkefe, 1 ritkafésü, 1 sürüfésü, l körömolló, 1 arctörlö, 1 utazótáska. A bentlakó hallgatók az oktatás mellett szállást, ellátást, fűtést, világítást, kiszolgálást, orvosi ellátást kaptak az intézettől, továbbá teljes ruházatot, cipőt, törülközőt, ágyneműt; az összes taneszközt, tankönyvet, a szükséges használati tárgyakat. Az intézet fedezte a tisztítási költségeket, a hajvágást és a borotválási díjat. A professzorok és docensek kinevezése az akadémiai igazgatóság javaslatár történt a császári Ház Minisztériuma, a cs. és kir. Külügyminisztérium által 8 . Ez az intézmény azért is fontos nekünk, magyaroknak, mert a két világháború közti politikai élet számos jelentős személyisége végezte itt tanulmányait és aztán kezdte meg működését a közös külügyben. Színesen írja le emlékeit Csáky Imre gróf, aki a századfordulón volt az Akadémia hallgatója, és később magyar kir. külügyminiszter lett. Mint minden régi intézmény, így a 150 éves Konzuli Akadémia is rendelkezett bizonyos hagyományokkal, melyek a diákok közti rendet szabályozták. Az egész akkori hangulatot a Pfusterschmid-Hardtenstein-kötetben megjelent Csáky gróf memoárrészletek alapján tudom a legjobban ismertetni. Noha eme intézményét sokszor születés szerint is "úriemberekről" kell beszélnünk, hiszen nemesi családok sarjairól van szó, az egyes elnevezések és intézkedések éppolyan diákokat sejtetnek, mint bármely más iskolában. 7 PFUSTERSCHMID-HARDTENSTEIN, 1989. 195. 8 GIEFING Maria, 1990. 242-255
