Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IFJ. KÁPOSZTA LAJOS A Bécsi Konzuli Akadémia válságos évei és átalakítása 1918 őszétől 1923-ig
Ezért alapították meg Európa uralkodói a saját hivatalnoksereg képzésére hivatott iskolákat, akadémiákat. Ezt a célt szolgálta az a "Keleti Akadémia" is, amit Mária Terézia alapított Bécsben 1754-ben. Fő feladata a keleti nyelvek elsajátíttatása volt azokkal a fiatalemberekkel, akik később a Török Birodalom városaiba vagy annak határvidékére kerülnek konzulként. Ez a kezdeményezés akkor Európában egyedülálló volt, és a kimondott cél az volt, hogy a Habsburg Házat ne a levantei (sokszor elfogult vagy haszonleső) kereskedők szolgálják keleten, hanem saját, erre kiképzett, hű hivatalnokaik. E tanulmány tárgya nem az intézmény teljes története - noha magyarul ezt még tudtommal senki nem dolgozta fel - hanem csupán az a válságos időszak, mikor a Monarchia felbomlásával kérdésessé vált az Akadémia jövője. Ez a néhány év - 1918-1923 - oly gazdag fordulatokban (ha csak a magyar történelmet nézzük), hogy kutatása még ma is új eseményeket, emberi áldozatokat mutat fel. A dokumentumokat bécsi ösztöndíjam keretében gyűjtöttem össze, amit a MTE 3 pályázatán nyertem el. Kinttartózkodásom alatt (1992. március - július) módomban állt a Republikarchiv anyagának kutatása, valamint konzultációk alapján az idevágó irodalom tanulmányozása. A kezdetektől 1918-ig A török háborúk után a XVIII. században szükségessé vált, hogy a Habsburg ház a Portánál állandó "profi" követet tartson, aki érdekeket képvisel, információkkal szolgál a császári ház felé, esetleg adott esetben sugalmaz a török vezetésnek. Ezért Mária Terézia 1754-ben megalapította a jezsuita rend kezelésében a "Keleti Akadémiát". Itt katolikus és császárhű szellemben nevelődött ki az a konzuli és diplomata csapat, melynek tagjai évtizedeken keresztül nemcsak Isztanbulban, hanem a Török Birodalom egyéb városaiban, ill. annak határa mentén teljesítettek szolgálatot. Ugyancsak a kezdetektől fogva, de különösen 1848 után jellemző, hogy nem csupán nemesifjak, hanem polgári származásúak is felvételt nyertek az intézmény hallgatói sorába. A Habsburgok Mária-Terézia óta, de különösen Ferenc József uralkodásától kezdve más uralkodókhoz képest erőteljesebben támaszkodtak a jól képzett hivatalnokokra a közigazgatás struktúrájában. A főnemességgel szemben így emelkedett ki az un. "Dienstadel" 4 , melynek tagjai a múlt században nyertek nemességet, és életmódjukban minél inkább a főnemességhez kívántak hasonlítani. A külügyi szolgálat ehhez jó utat biztosított. 3 Magyar Történészhallgatók Egyesülete - ELTE 4 PFUSTERSCHMID-HARDTENSTEIN, 1989. 170.
