Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A hagyatéki per, mint történettudományi forrás

A töredékes iratnak is van egy jelentős hozadéka, hiszen a már ismert tények mellett egy nemzedékkel korábbi Beöthy Mihályról tesz bizonyságot Nagy Iván vagy Kempelen nemzedékrendi leírásainál. Beöthy János Bihar vármegyében több vármegyei tisztséget is betöltött. Élete utolsó három évében mint a megye alispánja tevékenykedett. Nevéhez fűződik az a közgyűlésből küldött felirat, amelyben II. József rendelkezésével szembeszegülve a magyar nyelv hivatalos használatát szerették volna elérni. Törekvésüket nem koronázta siker, mert az addig használatos hivatali nyelv a latin helyébe, 1787-től a német nyelv lépett.

11 Beöthy János felesége Baranyai Borbála a már említett generális leánya volt, aki apja után részesévé vált a kihalt Vrantsits család örökségének. A megözvegyült Baranyai Borbála vagyoni helyzete nem sokkal volt jobb mostohaanyja, Antalfy Ágnes előzőkben már ismertetett helyzeténél. Már férje halála előtt - 1786. július 28-án - kénytelen volt 1000 ft kölcsönt felvenni Rogaliczai Milkolczy Mihálytól, amihez később még ugyanattól további 3000 ft-ot kölcsönzött. E kölcsönök fedezetéül a Somogy megyei örökség szolgált, amit viszont 1802-ben bírói zár alá vettek. A birtokokat összeíró esküdtek egyike volt, Vörös Sándor, akihez Borbála harmadszor férjhez ment. Borbála házasságai vagyonilag sikertelennek bizonyultak. Vörös Sándor halála után Budára költözött, ahol a bírói zárgondnoktól a somogyi örökség után kapott összegekből, s némi özvegytartásból élt. Az adósság megfizetésére talán csak ékszereinek értékesítéséből lett volna lehetősége, de ezt Borbála nem tette meg. [Lásd melléklet] A kölcsönt adó egy ideig türelmesen várta az adósság törlesztését, de 1805. november 30-án

12 Pest vármegye alispánja előtt megindította az adóssági pert. Bizonyára az adóssági per megindítása is hozzájárult ahhoz, hogy a három Baranyai leányörökös: Terézia, Borbála és Anna 1817-ben beadvánnyal fordult a kancelláriához a Vratsits örökségre elrendelt bírói zár feloldásáért. A kancellária utasította Somogy vármegye közgyűlését vizsgálják ki a híres generális vagyonának sorsát. A közgyűlésnek, gróf Tolnai Festetics Imre az 1802ben zár alá vett birtok akkori kezelője levélben számolt be a tényleges állapotról. Levele szerint - amit más iratok is bizonyítanak - a zár alá vett birtokból kétnyolcad részt apósa (Boronkay József) még életében megvásárolt, a többit pedig árendálta. Boronkay József halála után pedig részben mint gyermekei örökségét, a birtokot gróf Festetics Imre kezeltette s az árendát is ő fizette utána. A vizsgálat ezzel nem zárult le. A Magyar Udvari Kancellária Somogy vármegye közgyűlésétől sokkal részletesebb jelentést kért, olyat, amiből mind a javak részletes inventáriuma, mind a zárbíró számadása áttekinthető.

13 A kancellária kérését csak részben tudták teljesíteni, ugyanis időközben a bírói letétet pénzügyileg kezelő zárbíró (Záborszky Mihály) is meghalt. A Záborszky 11 BOROVSZKI, 549. 12 BKMÖL. Kf. lt. ÍV. 752. Kk. ir. Fase. III. No. 5/1832. 13 BKMÖL. Kf. lt. ÍV. 752. Kk. ir. Fase. I. No. 14.