Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A hagyatéki per, mint történettudományi forrás

A következő Baranyai örökrészt a generális János fia adta el. Az ifjú Baranyai János szintén katonati pályára lépett, s az adásvétel megkötésekor lovas regimentbeli oberstlaidinand rangban szolgált. Az adásvételt - tekintettel a seguestrumra - azzal indokolta, hogy Boronkay feleségével kisgyermekeként együtt nevelkedtek nagymamájuk, Lengyel Borbála Kurtakeszin levő kastélyában.

6 A csupán rokoni szeretetből eladott részéért 2000 Rft-ot azonnal felvett. Az adás-vételnek különös hátteret ad annak ismerete, hogy az elhunyt generális éppen János fiát bízta meg az özvegyről való gondoskodással és érdekeinek védelmével. A birtokot felvásárló Boronkay József ezért azt is megígérte, hogy ha a kőszegi bíróságon folyó özvegytartási és móringkiadási pert Antalfy Ágnes megnyerné, a Jánosra jutó fizetnivalót a már kifizetett vételáron felül, átvállalja. Ezt az egyezséget 1804. szeptember 27-én Zalaapátin kötötték, az adásvételi szerződés viszont 1804. szeptember 25-én Bogáton kelt. Az 1801-ben megegyezés hiánya miatt seguestralt Baranyai örökség nyolc részéből 1804-ben a bérlő Boronkay József kezére jutott - titkos eladással - 3 rész, a negyedik rész pedig felesége öröksége volt. Az ötödik részt 1806-ban már csellel próbálta megszerezni. Sógorának, Csépi Ignácnak írt levelében megemlítette, hogy újabb adósságkövetelőjelentkezett, aki azt állította, hogy a a néhai generális kölcsönvett tőle 1200 ft-ot, de az összeg azóta már 1050 ft kamattal növekedett. Mellékesen azt is megírta, hogy talán a kőszegi bíróság megítéli az özvegytartást és a móringot. S jó tanácsként azt ajánlotta: Csépi igyekezzen addig eladni a részét amíg az egyáltalán ér valamit!

7 Azt, hogy ez a rész végül Boronkay tulajdonába került-e, nem tudni. Tény, hogy Boronkay József jelentős vagyonnal rendelkezett. 1790-ben, 1797-ben és 1802ben is Somogy vármegye követe volt, s egyetlen leányát Krisztinát gróf Festetics Imréhez adta feleségül. A szinte az egész Dunántúlt behálózó adóssági és egyéb örökösödési vitákból álló perfolyam egy ága Baranyai Borbála házassága révén Bihar vármegyében is évtizedekig foglalkoztatta a jogszolgáltatás hatóságait. Baranyai Borbála - a generális leánya -, Beöthy Jánoshoz ment férjhez, s e házasságból három fiuk született. Beöthy János, aki ekkor Bihar vármegye alispánja volt, 1786-ban meghalt. Özvegye később a Vrantsits örökséget összeíró esküdtek egyikéhez, Veres Sándorhoz férjhez ment, majd másodszor is özvegységre jutva Budára a Krisztina-városba költözött. A Beöthy család tagjai a Bessenyöi és Örvendi előnevet viselték, s Bihar, Heves és Zemplén vármegyében is rendelkezetek birtokokkal. A család részletes nemzedékrendi leszármazását a genealógiai kötetek csupán az 1700-as évektől közlik.

8 Nem ad bővebb ismeretet származásukról és birtokviszonyaikról Bihar vármegye monográfiája sem.

9 Ezek a müvek egyaránt Beöthy Mihállyal

10 kezdik a 6 BKMÖL. Kf. lt. IV. 752. Kk. ir.Fasc. I. No. 7/1804. 7 BKMÖL. Kf. lt. ÍV. 752. Kk. ir.Fasc. I. No. 10/1806. febr. 4. 8 NAGY Iván, 1857. 3-6. KEMPELEN, II. 111 -112. 9 BOROVSZKI, év n., Bihar vármegye és Nagyvárad 10 1760-ban Bihar vármegye alispánja