Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A hagyatéki per, mint történettudományi forrás

A csatolt iratokból megtudható, hogy 1802-ben az egész Felsőbogát 1390 és 1/8-ad hold területű volt. A kastély 28 és kéthatod öl hosszú épület, udvarában cselédházak, présház, istállók és kocsi színek álltak, amelyek a kastély telkéből ~ udvarából 264 és kéthatod ölet foglaltak el. Az egész udvar szélessége 34 öl volt, amihez csatlakozott a szénás- és gabonáspajta, külön-külön kisebb udvarokkal. A pajtaudvart 31 és fél ölben mérték fel. A kastélyhoz tartozott volt az udvaron kívül eső részen 3 cselédház, melyekkel szemben téglából épített fészer és egy rozzantabb marhaistálló állt. Az említett gazdasági épületeken túl feljegyeztek: egy disznó hizlalót, egy "Svaiczer" istállót akollal, egy majorházat kukorica kasokkal, gulyaaklot kifutó kerítéssel, s még több kertes épületet. A gazdálkodási módra utaló felszerelési tárgyak, a határban termesztett termények mennyisége, fajtája, de még a termesztés során keletkezett veszteségek vagy költségek is megismerhetők e felmérésből.Legnagyobb mennyiségben búzát termeltek, ezt követte az árpa, a zab majd a rozs mennyisége. Az Alföldön gyakori kétszerest itt egyáltalán nem vetették. Viszont borsót, lencsét igen, s külön számontartották a muhart és az árpaalját. Termeltek hajdinát és kukoricát is. A megtermett búza nem egészen háromszorosa volt az elvetett magnak. A legnagyobb termést az árpa adta, ebből elvetett az elvetett magnak több mint ötszöröse termett. A gazdasági eszközök között a 16 ökörhöz 6 szekér, - egy vasalatlan - és 8 járom tartozott. Mindehhez eke és láncos tesla, 6 vasas borona és számos kézi szerszám járult. Kapát háromfajtát használtak: széleskapát, irtókapát és ásókapát. Villát úgyszintén: háromágú hosszú villát, háromágú favillát és kétágú vasvillát. A kastély alatti pincékben és a szőlőbeii présházban nem csak bort, hanem kifőzésre előkészített zúzott szilvát, törkölyt és gyümölcsecetet is tároltak. A felmért vagyontárgyak egy részét azonnal értékesítették, s bár az árverésen elért bevételt nem tekinthetjük azonosnak a forgalmi árakkal mégis fontos támpont a korabeli értékviszonyokhoz. Az említett eszközök közül pl. egy vasas szekeret 4 ökörrel, a szekérhez tartozó rövid és hosszú oldallal, láncokkal, ekével, boronával, kötelekkel 253 ft és 36 krajcárért vásároltak meg. A törköly akója 1 ft, a szilvapálinkáé 1 ft 3 krajcár volt. [Felsőbogát puszta területének teljes felmérését az 1. sz. mellékletben csatolom.] Az 180l-es osztály során a teljes Vrantsits örökség két örököscsoport kezére jutott. A Lengyel örökösök részét felvásárolta Lengyel Gáspár, kivéve a Lengyel Borbála és Baranyai Imre utódainak járó részeket, amelyeket az áttekinthetőség megkönnyítésére a továbbiakban Baranyai örökségnek nevezünk. A Baranyai örökség ismét négy ágra szakadt, úgymint: 1. Baranyai János, 2. Baranyai József, 3. Baranyai Julianna Hrabovszky Gáspárné és 4. Baranyai Anna Somogyi Józsefné ágára. 3 BKMÖL. Kf. lt. (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunfélegyháza levéltára ) IV. 752.Kk. ir. ( Különkezelt iratok ) Fasc. 1. No. 7.