Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
PINTÉR ILONA Adatok Szabadszállás első tagosításához (1785-1813)
individuo 118 mentségeit megrázogatván nékünk in conformitate praemissorum 119 törvényt és ítéletet szolgáltatni. Maradván a Nemes Kapitányi Széknek Félegyházán alázatos szolgái Varga János főbíró, esküdt Szujkó Jánoson kívül több esküdt társaimmal és helységünk lakosainak nagyobb, mintegy 306 személyekből álló részével. Az alperesi válasz jelzete: A Nemes Kapitányi Székhez Szabad Szállási érdemes elöljáró bírák uraimék által Nemzetes Úr Kapitány eleibe a földeknek egy tagban való felosztattatásáért benyújtatott instantiájokra megfelelő alpereseknek együgyű feleietjeik, amelyek 108 személyekből álló személyek, akiket is citáltatott Nemzetes Kapitány Úr, hogy ezen bizonyos időre megjelenjünk t.i. Szent Mihály havának 120 28 d,k napjára, és meg is jelentünk, nem mind személyesen, hanem közönséges akaratnak lefestésével. A válaszbeadvány: Nemes Kapitányi Szék! Nagy alázatossággal kívánunk megállani Nemzetes Úr Kapitány citálására, és a nemes Kis Kun Szabadszállási érdemes elöljáró bírák uraiméknak Úr Kapitányhoz a földeinknek egy táblában való osztattatásáért benyújtatott instantiájokra 121 megfelelni, amelyek az actioban fel vannak tétetve ily renddel: 1. Azt állítják érdemes elöljáró bírák uraimék, hogy soha a mi határunk vagy élőföldünk geometra által vagy igaz mértékkel lánccal nem volt megosztva, de ez nem hiteles, mert a feljebb elmúlt 768 d,k esztendőben a Bösztöry járás lánccal, mely azelőtt hat darab volt és háromban méretődött Nemzetös Ziger Josef úr által, mint akkori vicenotarius 122 által, és a más két járást (is megmérte) Nemzetes Halász Pál úr (az) azelőtt folyó esztendőkben léccel. Továbbá azt is állítják lenni, hogy nem igaz mértékkel mérődött, mert némelyek az atyafiságot nézték, némelyek a szomszédságot, némelyek pedig holmi csekély ajándékra néztek, de ebben is minket alpereseket nem kárhoztathatnak, mert mi, sem a mi atyáink nem mértük, hanem Eőkigyelmek és az Eőkigyelmek atyáik. 2. Nem szükséges a mi földeinknek egy táblában való osztatása, és nem is lehet, mivel a föld nem egyenlő, némely része homokos, némely része sáros, némely pedig árvizes, amelyet megbizonyíthat a 789 dlk esztendő, hogy harmada a határunknak egészen vízben volt. Ha már akkor a földeink egy táblában lettek volna osztatva, sokan közülünk egy marokkal sem takarhattak volna, 123 amely aztán szülte volna az éhhel hálást vagy mozduló vagy mozdulhatatlan jószágából 124 a kipusztulást, de hogy darabokban volt osztva, (aki) egyben megszomorodott is, a másikban megvigasztalódott. 118 egyenként 119 az előadottaknak megfelelően 120 szeptember 121 kérelmükre 122 aljegyző 123 takaríthattak volna be 124 ingó és ingatlan vagyonából
