Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
forradalom ellen, hagyta kibontakozni az "ellenforradalmat". A megtorlások következtében halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek a megbélyegzettek, csak fizikai és segédmunkát kaphattak jó ideig, rendszeresen begyűjtötték őket, gyermekeik nem tanulhattak tovább. A pártban általános pedagógusellenes hangulat alakult ki 3 6 , jól mutatták ezt a Kocher-üggyel kapcsolatban elhangzott kijelentések. A hatalom szemében a pedagógusok alkották az eszmei opportunizmus egyik fő táborát a polgári demokráciáról, nemzeti függetlenségről, szabadságról vallott nézeteikkel. A megyei pártbizottság elismeri, hogy korábban nem becsülték meg megfelelően ezt a réteget, ugyanakkor sérelmezi, hogy egyes tantestületek védelmezik a forradalomban részt vett pedagógusokat, a járási, falusi pártszervek pedig nem végeznek kellő nevelő munkát a pedagógusok körében, ugyanis nem tartják magukat kellőképpen felkészültnek és műveltnek. Elhatározza a megyei IB, hogy őszig meg kell tisztítani az iskolákat, a forradalomban résztvevőket el kell távolítani, az igazgatók megbízhatóságát pedig biztosítani kell. A polgári nézetek szétzúzása érdekében tervet kell készíteni a materialista világnézeti és történelmi szemlélet terjesztésére, az agitációs-propaganda osztályoknak pedig előadásokat kellett tartani az értelmiségnek, a politikai felvilágosító munka keretében. A Petőfi Népe főszerkesztőjének cikket kellett írnia a megyei IB pedagógusokkal kaocsolatos állásfoglalásáról. 337 A szakszervezetet is felhasználták a pedagógusok megregulázására. Munkatervben jelölték ki azokat a tanárokat, akiknek különböző helyeken kellett előadásokat tartaniuk. Például Lukács Sándor: Felelősségünk az iskoláért című tanulmányát kellett az októberi eseményekben részt vevő tanároknak középiskolákban ismertetniük. Ő a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének főtitkára volt, írásában pedig főként az "ellenforradalom gaztetteit" taglalta, melyeket a pedagógusok, az iskolák és az ifjúság ellen követett el. Május második felében pedig, mikor Illés Béla tartott Kecskeméten előadást "Az írószövetség az ellenforradalomban " címmel, Orosz Lászlónak kellett az eseményt megszerveznie. Az április 4-i koszorúzáson és a május 1-i felvonuláson dr. Búzás Jánossal képviseltették a szakszervezetet. 338 A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 00407/1957 rendelete szól a gépjárművezetők felelősségre vonásáról, amit Kecskeméten végre is hajtottak, így került az elmarasztaltak listájára Varga Imre, mert lekaparta a kocsikról a vörös csillagot, Kökény József, a munkástanács elnöke, mert sztrájkot szervezett, Lacza Ferenc és Bánhidi Gyula, mert munkástanácstag volt és sztrájkot szervezett, és Sudár Dénes, mert kommunistaellenes kijelentéseket tett. 339 Kézhez kapta a felmondását Kolarits József is, az Autóbusz Üzem Vállalat igazgatója, amiért nem állt ki a 336 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 89-94. Ezt elismeri a párt megyei IB ülésére készült jelentés is 1957. márc. 18-án. 337 A pedagógusok között végzett politikai munka tapasztalatai és a feladatok. Tájékoztató a megyei IB ülésére készült jelentésről. 1957. március 18. In: Válogatott dokumentumok... 89-94. 338 OSZK 412. 12. B 1490/1957. dr. Orosz László pere. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Kecskemét Városi Bizottságának munkaterve 1957. április 1-től június 30-ig. 339 BKMÖL XXIII. 2. d. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárságának iratai. A személyzeti csoport iratai. 1957-1969. 1300/41/1957.
