Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

megkezdték működésüket - legalábbis a megye ezt jelentette a kormánynak. A városi tanács a megyei VB elnökének azt jelentette, hogy október 23-tól folyamatosan működött, az apparátus együtt maradt a városi forradalmi bizottság tevékenysége alatt is, az "ellenforradalomban senki sem vett részt.

320 A városi tanács munkástanácsa és a tanácsi vállalatok forradalmi bizottságai tettek javaslatot kompromittálódott vezetők leváltására, de ezekre november 4-e miatt nem került sor. Megalakult a tanács pártcsoportja, és februárban az állandó bizottságok is létrejöttek. Dallos Ferenc létre hozta a Megyei Művelődési Állandó Bizottságot, melybe meghívta dr. Orosz Lászlót is, aki azonban nem vállalt tisztséget a testületben.

321 A politikai befolyást a lakosság körében is növelni szerették volna, a művelődési osztályok fejlesztését pedig az ifjúság nevelése érdekében határozták el. De nem csak politikai téren volt sok a tennivaló, hiszen a téeszek gazdálkodásának rendbe hozatala vagy az adóbeszedés folyamatos feladatait is el kellett látni a káderproblémákkal küzdő tanácsoknak.

322 Az utóbbi feladatot nagy energiával látták el, az első negyedévi adótervet 116 %-ra teljesítették. A megtorlás kiszélesítése " A legkeményebb és leghatározottabb diktatúrát kell érvényesíteni a tényleges osztályellenség, az ellenforradalom minden rendű belső és külső erői ellen. " 1957 tavaszára megerősödött annyira a Kádár-rendszer, hogy a kezében lévő hatalmi eszközökkel kíméletlenül megtorolja a kommunista rendszerrel való szembenállást. A megtorlás szolgálatában álltak a fegyveres testületek, a bíróságok, ügyészségek és a közigazgatási szervek is. Megindultak a tömeges bírósági eljárások, ezt szolgálta a népbíróságok felállítása, a gyorsított eljárás intézménye. A népbíróság mellőzhette az előkészítő eljárást, nem kötötték a perrendben előírt határidők, nem vonatkozott rá a "reformatio in peius" tilalma, megváltoztathatta a tényállást, minősítést, súlyosbíthatta az ítéletet másodfokon. Ha halálos ítéletet hozott, és • a népbíróság tanácsa szótöbbséggel nem ajánlotta a kegyelmet, 2 órán belül végrehajthatták az ítéletet.

324 További fontos eszköz volt a hatalom kezében a közbiztonsági őrizet lehetősége, ez elvileg 3 hónapos fogvatartást tett lehetővé, de mivel meghosszabbítható volt, gyakorlatilag korlátlan ideig lehetett bírósági ítélet nélkül fogságban tartani bárkit. Rendszeres időközönként úgynevezett bűnüldözési operatív értekezleteket tartottak, melyeken részt vett a párttitkár, a bíróság elnöke, az ügyészség elnöke, a rendőr320 BKMÖL XXIII. 2. c. 1023/1957. 321 OSZK 412. 12. B 1490/1957. dr. Orosz László pere. 322 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 113-116. A tanácsok munkája az állami és tömegszervezeti feladatok végrehajtásában. 323 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 79. Molnár Frigyes beszámolója a megyei aktívaértekezleten 1957. március 7. 324 Dr. SOLT Pál föszerk. 1993. 729-734. Az IM feljegyzése a megyei népbíróságok felállításáról 1957. május 3.