Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
A párt az ifjúság megszerzéséről sem mondott le, noha megállapították, hogy a diákok az "ellenforradalom" befolyása alá kerültek Kecskeméten és Baján. Ennek ellensúlyozására erős, világos programú marxista-leninista ifjúsági szervezet létrehozását határozták el. Ez lett a KISZ, a párt ifjúsági szervezete. Mivel annak, hogy a MEFESZ irányítását megszerezhessék esélye sem volt, így erről lemondtak. Más ifjúsági szervezetekre, így a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségére, a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetségre (FISZ), az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségére (EPOSZ), melyek amúgy is közel álltak a párthoz, a KISZ-be való beolvasztás sorsa várt. A működő diákszövetségeket szintén bekényszerítették a KISZ-be. Középiskolás sportegyesület létrehozását is tervezték, persze megfelelő irányítással. Kecskeméten 1957. március 21-én alakult az első KISZ szervezet a Czollner téri pártházban. Az időpont mellett valószínűleg a hely sem véletlen, azon a környéken súlyos harcok folytak a felkelés idején. A további szervezetek létrehozása érdekében szervező bizottságokat hoztak létre, a Petőfi Népében ifjúsági rovat indításáról határoztak, a VIT tiszteletére pedig munkaversenyt terveztek. A munka könnyítése, gyorsítása érdekében függetlenített munkatársakat alkalmaztak, a szervezetnek épületet adományoztak, és a járási tanács lakiteleki üdülőjét vezetőképző táborrá nevezték ki. A KISZ megyei szervező bizottságában jól ismert nevek is felbukkannak: Kovács Károly, Gyóni Lajos, Borszéki Lajos, Kovács Endre, Szakáts Gyula, Vichnál Pál, Kávássy Arthur, Deák József, Romsics Ferenc. Hasonló módon szervezték újjá az úttörő mozgalmat is. A forradalom előtt 452 úttörőcsapat volt 48.000 úttörővel a megyében. A forradalom következtében gyakorlatilag az összes megszűnt. A jelentés sajnálkozva közli, hogy sok gyerek elégett és sárba tiporta a vörös nyakkendőjét, úttörőkönyvét. Most minőségi tömegszervezetet képzeltek el, melynek tagjai kitüntetve érzik magukat, hogy úttörők lehetnek. Ennek érdekében meglehetősen militáns elképzelés született: a jelentkező eszerint 3 hónapig újonc, azután újoncpróba eredményeként lehet úttörő. Később is próbákon kell bizonyítania rátermettségét. 315 A munkásőrség szervezésével kapcsolatban a megyei párt megállapította, hogy jól halad a szervezés, csak a kiképzés színvonala hagy kívánni valót. BácsKiskunban három munkásőr század volt ekkor. Határoztak, hogy Bácsalmás, Kiskőrös és Dunavecse székhellyel újabbakat állítanak fel, Kecskeméten pedig az eddigi mellé egy másikat is szerveznek. A Szalvay Mihály őrzászlóalj dicséretet kapott, mert a zászlóavató jól sikerült. 316 Külön határozatban foglalkozott a megyei Ideiglenes IB a Petőfi Népével is. 317 Ebben leszögezi, hogy a lapnak a párt célkitúűzéseit kell segítenie, mégpedig sokkal határozottabb politikai irányvonal követésével. Fel kell lépnie a szektások és az opportunisták ellen, a párt elgondolásainak magyarázatával kell kialakítania a helyes közvéleményt. Rendszeresen kell ideológiai kérdésekkel foglalkoznia a lapnak, és az 315 Még egy terv: "nem előre elkészített ágyban, hanem maguk verte sátorban fognak aludni a pajtások, és az ebédet nem pincér szolgálja fel, hanem azt esznek, amit saját maguk főznek a bográcsban. És ez lesz az igazi romantikus úttörőélet." 316 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 117-119. Beszámoló a munkásőrségről. 1957. április 29. 317 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 55-57. Tájékoztató az Ideiglenes Megyei IB határozatáról. 1957. jan. 8.
