Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Pedagógus Forradalmi Tanácsot. Horváth Jolán csatlakozott ahhoz a javaslathoz, hogy rövidítsék le a területi bizottság javaslatát, és az anyagi követeléseket politikaiakkal váltsák fel. A javaslat átdolgozásával Orosz Lászlót, Katona Piroskát és Kovács Lajost bízták meg. 12 pontban foglalták össze a követeléseiket, ezt Orosz László olvasta fel, a gyűlés pedig elfogadta, és határozatba foglalta. Határozatot hoztak még a Pedagógus Forradalmi Tanács felállításáról, és ennek a városi munkástanáccsal való szoros együttműködéséről. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Kecskemét városi tagságának állásfoglalásában hitet tettek az október 23-i forradalom vívmányai mellett, melyek közül a legfontosabbak: függetlenség, demokrácia, a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele, a szovjet csapatok sürgős kivonása az ország területéről. Hangoztatták a Rákosi-Gerő klikk politikájával való szakítás, és a pártbefolyástól mentes, független szakszervezet megteremtésének szükségességét. Mindezt sztrájkfenyegetéssel nyomatékosították. 12 pontos követeléseik lényege: csatlakozás a Nagybudapesti Munkástanács követeléseihez, a pedagógus forradalmi tanácsok városi és járási szervezeteinek fenntartása, a tanítás szabadsága, vallásoktatás engedélyezése, az oktatásügyi vezetők szakszervezeti ellenőrzése,a jogtalanul elbocsátott pedagógusok rehabilitálása, a pedagógusok szociális helyzetének javítása. November 25. körül Mócza Imre felajánlotta Nagy Sándornak, hogy a városi tanácsnál segítsen neki a kereskedelmi osztály vezetésében. A forradalom alatt együtt irányították ezt az osztályt. Nagy Sándor azonban most nem vállalta. Ekkor beszélt Tóth Lászlóval is. Tóth közölte vele, hogy ő menti, akit lehet, de mindenkit nem tud. Javasolta, hogy húzza meg magát vidéken egy időre.

282 A Kecskeméti Gépgyárban november 28-án választották meg a végleges munkástanácsot. A korábbi 71 tagú helyett most 41 rendes és 10 póttagja lett a testületnek. Elnöke Vlacsil Tibor lett, elnökhelyettes Némedi lajos, titkár Szendrői József, elnökségi tag Bene Árpád és Söröli István. Kinyilvánították, hogy nem térnek el a nagyszerű és tiszta emlékű október 23-i nemzeti forradalom célkitűzéseitől és alapvető követeléseitől. Szorgalmazták a Központi Munkástanács egyetlen tárgyaló félként való elismerését, és a szovjet csapatok kivonulásáról szóló tárgyalások megkezdését. Mivel az üzemi pártalapszervezet október végén feloszlott, és később a régi pártbizottság jól ismert arcai akarták ismét megalakítani, nem támogatták annak szervezését. A szakszervezetről az új szakszervezeti választások alkalmával akartak véleményt nyilvánítani.

283 November 10-én Vlacsil Tibor és Szabó Lajos főmérnök Pestre utazott a minisztériumba az üzem beindításával kapcsolatos megbeszélésre. Vlacsil a továbbiakban is tartotta magát ahhoz az elhatározásához, hogy a gyárban nem lehet pártszervezet. November 20-án ezt újból kijelentette, sőt hozzátette, hogy a kommunistákat eltávolítják a gyárból. A munkástanács ülésén jelentős béremelésre tett javaslatot. Az AKK munkástanácsának november 28-i ülésén Pullay Béla elmondta, hogy 282 OSZK 412. 12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 283 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. A Kecskeméti Gépgyár Munkástanácsának Általános helyzetkép című beszámolója. 1956. december 6. 2.