Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

kormány vezetésébe, koalíciós kormány létrehozása, vallásszabadság, a vallásoktatás bevezetése. Követeléseik teljesítése érdekében általános sztrájkra szólítottak fel az egész megyében. Az AKK munkástanácsa csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, egyedül Dinka Zoltán üzemi párttitkár foglalt állást ellene. Utána újra megtárgyalták Nagy László igazgató leváltásának ügyét, és ismét a leváltása mellett döntöttek. Helyére Erdélyi Károlyt szerették volna kinevezni. A végleges munkástanács megválasztását november 19-re tűzték ki, a választás lebonyolítására pedig bizottságot jelöltek ki.

263 November közepén egyébként Vlacsil Tibor és Pullay Béla összehívta a konzervgyárba az összes üzem munkástanács-elnökét. Elsődleges cél a kapcsolattartás volt, a rendszeres találkozók fenntartása. Utána még több ilyen alkalom volt az AKK-ban és a Cifra palotában. Döntöttek arról, hogy 14-16 fős városi intéző bizottságot hoznak létre az üzemi munkástanácsok elnökeiből. Feladatként a városi üzemek gazdasági és politikai irányítását határozták 'meg. Valószínűleg november 14-e körül alakult meg Kecskemét Város Forradalmi Munkástanácsa a Cifra palotában. Az alakuló ülésre küldöttként Pullay Bélát, Nyári Ferencet és Bende Péternét delegálta a testület. 264

A városi munkástanács elnöke Pullay Béla lett, a vezetőségbe a nagyobb üzemek munkástanácsainak az elnökei kerültek, így például Bíró Sándor, Vlacsil Tibor, Bognár Ferenc, a vasutasok küldötte, a pedagógusok egyik képviselője illetve a bíróságtól valószínűleg dr. Kardos János.

2 November 15-én a Barneválban találkoztak a munkástanácsok elnökei a szovjet városparancsnokkal. A gyűlésen körülbelül 80-100 fő jelent meg. A városi pártbizottságtól Gombos Aladár és Fekete Miklós volt jelen, a városi tanácsot Nagymarosi Kálmán képviselte. A szovjet parancsnok utasító, parancsoló stílusban a rend és a fegyelem megtartásáról beszélt, a vérontás elkerülésének fontosságát hangsúlyozta. Kérdéseket intéztek hozzá a fiatalok elhurcolásáról, a szovjet katonák garázdálkodásáról és a letartóztatásokról.

266 A parancsnok kijelentette, hogy a letartóztatások esetén parancsot teljesítenek. Arra kérdésre, hogy kitől származnak a parancsok, nem adott határozott választ, de sejteni engedte, hogy a pártnak is köze van hozzájuk.

267 A Gépgyárba november 15-én a városi pártbizottságtól Gombos Aladár és Fekete Miklós ment szervezni az MSZMP-t. Az irodában ült össze a gyár és a munkástanács vezetősége: Balogh Ferenc igazgató, Farkas Imre, Vlacsil Tibor, Vlacsil testvére és még néhányan. Vlacsil kijelentette, hogy a Gépgyárban nem lehet pártszervezet, és a munkástanács által elért eredményeket megvédik. A Kádárkormány csak az orosz szuronyokra támaszkodhat, a munkások támogatására nem számíthat. Megkérdezte Gombos Aladárt, hogy egyetért-e a Kádár-kormánnyal, az oroszok ittlétével, illetve a sztrájkkal. Gombos a sztrájk kivételével igenlően válaszolt, mire Vlacsil: "Amíg ilyen emberek szervezik a pártot, addig nincs 263 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay és társai pere. 264 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay és társai pere. Az eredeti peranyag tartalmazza az AKK Munkástanácsának jegyzökönyveit is. A november 14-i jegyzőkönyv létező testületként említi a Városi Forradalmi Munkástanácsot. 265 Életinterjú Pullay Bélával. A BKMÖL tulajdonában. 266 PN 11. évf. 256. sz. (1956. november 16.) 1. 267 Életinterjú Pullay Bélával. A BKMÖL tulajdonában.