Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
November 6-án választottak elnökséget a Terményforgalmi Vállalat Munkástanácsában. Az elnökség tagja lett Lázár Ákos, Buzinkai György és Kuczka Antal. 259 A megyei tanács november 8-i ülésén foglalkozott az MSZMP Ideiglenes Központi IB felhívása nyomán a munkástanácsokkal. A Petőfi Népe erről a november 11-én, ismét Kossuth-címerrel megjelenő vasárnapi számában tudósított. A munkástanácsokról megállapítják, hogy azok ideiglenes szervezetek, és az állam érdekeit képviselik. Intézkedéseiket az igazgató, ha törvényellenesnek tartja, nem köteles végrehajtani, de fordított esetben a munkástanács is élhet vétójogával. A párt határozata értelmében, amely arról szólt, hogy aktivistákat küldenek az üzemekbe az alapszervezetek felállítása érdekében, Magyaródi Sándor és Fekete Miklós november 9-én a konzervgyárba ment az üzemi alapszervezetet szervezni. Öt-hat ember be is lépett, és Dinka Zoltán lett az üzemi párttitkár. Ezzel egyébként kezdetét vette az a folyamat, melynek végére a párt ismét rátelepedett az élet minden fontosabb színterére. Egy munkástanács ülésen Pullay felszólította a párttag munkástanácstagokat, hogy nyilatkozzanak a XX. kongresszus határozataival kapcsolatban, és aki nem ért egyet azokkal, az tegye ki az asztalra a párttagkönyvét. Egyedül Szűcs István volt arra hajlandó, hogy nyíltan színt valljon, de a múltban elkövetett hibákat ő is helytelenítette. Egyébként senkitől nem vették el a tagkönyvét, a munkástanács tagjainak 33-34%-a párttag volt, az igazgatói tanácsba is jutott belőlük. Míg létezett a gyárőrség, annak váltásparancsnokai is párttagok voltak. 260 Ugyanebben az időben Berták Zsigmond és Balogh Gábor, a városi pártbizottság aktivistái a Gépgyárba mentek az alapszervezetet szervezni. Vlacsil Tibor kijelentette, hogy nem enged a gyárban pártszervezetet létrehozni. Az agitátorok kíséretében több magasrangú szovjet tiszt és egy tolmács is jött ekkor. Az egyik szovjet tiszt kérdéseket tett fel a munkásoknak: "Akarjátok-e Nagy Imrét?- Igen! Akarjátok-e Kádárt?- Nem! Akarjátok-e Kádárt, ha Nagy Imre programját hajtja végre?-Nem! Akarjátok-e Nagy Imrét, ha Kádár programját hajtja végre?- " Az utolsó kérdésre nem volt határozott válasz. 261 November 13-án a kormány rendeletet adott ki a munkástanácsokról, ennek leglényegesebb pontja, hogy három héten belül újra kell választani a munkástanácsokat. November 14-én megalakult a Nagybudapesti Központi Munkástanács. A KMT Bibó István november 6-i tervezetét kiindulási alapnak fogadta el, és kinyilvánította elkötelezettségét a szocializmus mellett. Kiáltványt tett közzé, melyben általános amnesztiát, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjetek kivonását, és a többpártrendszer létrehozását követelte. A Központi Munkástanács megalakulásánál egyébként jelen volt Bognár Ferenc és B. Hajagos Károly is. 262 Ezen a napon két küldött jött Bajáról a konzervgyárba, a munkástanács ülésére. Ők egyébként a Központi Munkástanács alakuló ülésére tartottak. Felhívták Pullayékat egy memorandumhoz való csatlakozásra, amely az alábbiakat tartalmazta: az oroszok kivonása, szabad, független választások, Nagy Imre visszahelyezése a 259 KMB B 393/1958. Lázár Ákos pere. 260 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. 261 OSZK412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. 262 Életinterjú Pullay Bélával. A BKMÖL tulajdonában.
