Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Almási j. 3. Apatini j. 4. Sziváci j. 5. Bácsi j. 6. Palánkai j. 7. Kulpini j. 8. Topolyai j. 9. Kulai j. 10. Zentai j. 11. Ó-becsei j. Tehát az egyes járásokat ezúttal már székhelyeik alapján nevezték el.

79 A kiegyezést követően ez a tájegység igen erőteljes gazdasági fejlődést ért meg. A gépi ipar terjedésével, a városi lakosság számának rohamos növekedésével mind ipari nyersanyagokra, mind pedig nagy tömegű élelmiszerre szükség volt mind az országban, mind pedig az európai városokban. A vasútvonalak kiépítésével könnyen tudta ezeket a termékeit értékesíteni és így Bácska valóban kincsestárrá vált, és településeinek száma és azok lakossága folyamatosan tovább gyarapodott és gazdagodott. Éppen ezért mindenképpen célszerű a század utolsó évtizedének közigazgatási állapotát rögzíteni, annál is inkább, mert a Trianon utáni évtizedekben az összeírások adataival nem ritkán manipuláltak. Ekkor még véletlenül sem gondolhattak az összeírok és az adatszolgáltatók az ország esztelen szétszabdalására, és gyakorlatilag korrektnek, legalábbis minimális hibaszázalékkal elfogadhatónak mondhatjuk ezen adatokat. A közvetlenül közigazgatásra vonatkozó tényeken kívül néhány olyan adatsort is feltüntetünk, amelyek az egykori nemzetiségi viszonyokra is egyértelműen utalnak. A népesedés növekedése miatt az ország második legnagyobb kiterjedésű vármegyéjének területén ekkor már szükségessé vált 13 közigazgatási alegység, járás létrehozása.

80 Bács-Bodrog Vármegye fontosabb közigazgatási adatai 1890-ben 1. Apatini járás: 9 község, 47 627 lakos. Apatin nagyközség: 12 818 lakos, német. Bács-Bresztovácz nagyközség, Prekaja puszta: 5 203 lakos, német és szerb. Bács-Doroszló nagyközség: 2 911 lakos, magyar. Bodrogh-Monostorszeg nagyközség: 5 424 lakos, bunyevác, német, magyar. Bogojeva nagyközség: 2 528 lakos, magyar. Kupuszina nagyközség: 3 444 lakos, magyar. Ó-Sztapár nagyközség: 5 503 lakos, szerb. Prigl.-Szent-Iván nagyközség: 4 824 lakos, német. Szónta nagyközség: 4 972 lakos bunyevác, német, magyar. 2. Bács-Almási járás: 11 község, 51 051 lakos Bács-Almás nagyközség: 8 458 lakos, német, bunyevác, magyar. Bács-Madaras nagyközség: 5 442 lakos, magyar. 79 De még sokáig kísért a múlt, hisz még 1876-ban is a régi járási elnevezések, de számuk radikális megnövekedése érzékelteti, hogy a korábbi évtizedekben igen súlyos feszültségekkel lehetett teli a megye közigazgatása. Az új járási beosztás az alábbi lett: Felső I. járás, Felső II. járás, Közép I. járás, Közép II. járás, Alsó I. járás, Alsó II. járás, alsó III. járás, Telecskai I. járás, Telecskai II. járás, Tiszai I. járás, Tiszai II. járás, Csajkás I. járás, Csajkás II. járás. GYALAY Mihály, 1989. 202. 80 Az összeállítás DUDÁS Gyula, 1896. II. 512-520 alapján készült.