Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
IB november 6-i felhívásának megtárgyalására. Létrehozták a megyei IB elnökségét, melynek Molnár Frigyes lett az elnöke, tagjai pedig: Erdösi József, Gombos Aladár, Pankovics Józsefné, Simó Tibor. Felhívták a volt MDP városi, járási, községi alapszervezeteit, hogy haladéktalanul hozzanak létre ideiglenes bizottságokat, válasszanak elnökségeket, tartsanak taggyűléseket, és hajtsák végre a Kádárkormány rendelkezéseit. Az MSZMP Ideiglenes Kecskemét Városi Intéző Bizottsága is megalakult november 8-án délelőtt 9-kor. Ez 15 tagú volt, és szintén 5 tagú elnökség irányította, elnök Gombos Aladár. Elnökségi tagok: Magyaródi Sándor, Bertók Zsigmond, Krizsán János, Fekete Miklós. Az IB tagjai: 243 Kovács Pál, Bakos István, Szili István, Nagymarosi Kálmán, Kulik Ilona, Szecsei Teréz, Bagi Demeter, Szabó Adorján, Huszár Kázmér, Papp Ferenc. Másnap Molnár Frigyes és Simó Tibor Szolnokra utazott, hogy felvegyék a kapcsolatot Kádárakkal, de már nem találták ott a kormányt. Ezért november 12-én Budapestre utaztak, ahol Kiss Károly fogadta őket, és azt az utasítást kapták, hogy kövessék a párt és a kormány határozatait. A megyei IB ülésein november 28-ig nem vezettek jegyzőkönyvet, mert állítólag nem volt apparátus. A kezdetben valószínűleg folyamatos ülésezést heti majd kétheti ülésezés váltotta fel. Ezeken határoztak a hatalmi szervek, a párt és a tanácsok újjászervezéséről, megerősítéséről, a karhatalom megszervezéséről, ütőképessé tételéről, a közrend, közbiztonság megszilárdításáról, a munkástanácsok háttérbe szorításáról. Minden égető probléma megoldását megígérték, például a pártélet demokratizmusának feljesztését, a kollektív vezetés érvényesítését, a tanácsok munkájának javítását. Ezenkívül a törvényesség betartását, az állampolgári jogok biztosítását, a mezőgazdaság fejlesztését, a termelőszövetkezeti "mozgalom" korszerűsítését, a tanyavilág támogatását, a területi ipar fejlesztését, a helyi ipar megszervezését, a foglalkoztatási gondok enyhítését, a város- és községfejlesztés meggyorsítását. Kádár János november 12-i miniszterelnöki nyilatkozata kijelölte a legsürgősebb feladatokat, ezek végrehajtása hárult a megyei szervezetekre. A megyei ideiglenes intéző bizottság november 20-i ülésén tárgyalták meg a központi határozatok végrehajtásának mikéntjét. 244 Az ülésen a meginduló "kibontakozás" jegyében felszólították a karhatalmat, a rendőrséget és a honvédséget, hogy segítsék elő a közrend megszilárdítását, a kommunisták pedig adjanak meg ehhez minden segítséget. A párt és a tanács városi, járási, községi szervezetei hajtsák végre a kormány határozatait, a tanácsok tegyenek meg mindent a termelés, az ellátás és a felvásárlás zavartalanságának biztosítása érdekében. Az államhatalom csakis a tanácsok végrehajtóbizottságait illetik, a munkástanácsokra pedig a kormány november 13-i rendelete vonatkozik, melynek értelmében három héten belül újra kell választani őket. A sztrájkkal kapcsolatban kijelentették, hogy az lázítás és nem munkásérdek. November 25-én városi aktívaértekezlet volt a pártbizottságon, mintegy 130 kommunista jött össze. Ezen elhatározták a szakítást a múlttal, meghirdették a kedvelt "kétfrontos harcot", a fő ellenség nyilván az "ellenforradalom", de a rákosisták is ellenfelek. A demoralizálódott kommunistákat mozgósítani kell, 243 PN 1. évf. 16. sz. (1956. november 18.) 2. 244 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 34.
