Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Ekkoriban a megyében 328 razzia volt, és letartóztattak 3812 disszidálót, 322 szökött katonát, 197 volt rabot, 45 embercsempészt, 195 botrányokozót, 8 személyt gyilkossági kísérletért, 3 főt a karhatalom elleni erőszakért, 143 főt forradalmi tevékenységért, 153 főt izgatásért, 65 főt fegyverrejtegetésért, és 622 főt "biztonsági okokból".

239 December közepén jött létre a rendőri karhatalmi egység. A rendőrség létszámát 675 fővel emelték, 48 új rendőrőrsöt létesítettek, létrehozták az "R"csoportot és a politikai nyomozó osztályt. Felülvizsgáltak 129 ávós tisztet, és valamennyiüket átigazolták. 1957. március 15-ig 479 embert tartóztattak le valamilyen forradalmi tevékenység miatt, és elfogtak 501 volt rabot.

240 A párt újjászervezése November 5-én ülést tartott az új kommunista párt megyei ideiglenes intéző bizottsága, amely a legfontosabb feladatnak a párt újjászervezését jelölte meg. Határozott az úgynevezett "néphatalom" helyi szerveinek visszaállításáról, és ezekből a forradalom mellé állók eltávolításáról. A nemzeti és forradalmi bizottságokban szerepet vállalókat differenciáltan ítélték meg. Megállapították, hogy megálltak a helyüket, akiket a párt állított oda. A maguktól bekerülteket viszont ellenforradalmárnak titulálták.

241 A Kádár-kormány egyébként nem oszlatta fel egyből a forradalmi bizottságokat, csak intézkedési jogkörüket vette el, tanácskozó szervvé degradálva őket. Viszont felszólította őket, hogy távolítsák el soraikból az ellenforradalmárokat. A megyében ettől kezdve ismét a megyei tanács kezében volt a hatalom, de nyilván döntő szava volt kezdetben a szovjet városparancsnoknak is. Szalóki Lászlót bízták meg a rendőrség megyei szintű vezetésével, Putics Józsefet és másokat is átirányítottak ide, hogy felügyeljék az ottani munkát. Putics később a munkásőrség megyei parancsnoka lett. A rendőrök kezdetben közösen járőröztek a szovjetekkel. Weither Dániel lett a Petőfi Népe főszerkesztője, az újság tizenhét munkatársából hetet bocsátottak el.

242 November 6-án a Petőfi Népe fejlécéről lekerült a Kossuth-címer, és megjelent benne a város szovjet katonai parancsnokának a parancsa. Ebben a rend és a fegyelem betartásáról, a fegyvereknek a szovjet parancsnokságra való beszolgáltatásáról, a kijárási és a gyülekezési tilalomról, és az üzletek nyitvatartási kötelezettségéről rendelkezett. Az újság ezekben a napokban szinte teljes terjedelmében a Kádár-kormány kiáltványait, felhívásait és programját közölte. A Kecskeméti Lapok megszűnt, a reptéri rádiót viszont ideiglenesen újra üzembe helyezték, aztán hamarosan megszüntették. Az ideiglenes megyei pártvezetés november 8-án ült össze a Központi Ideiglenes elkezdett évfolyam-számozásra tért át. 239 KAJÁRI Erzsébet szerk. I. kötet, 60. 240 ua. 61. 241 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 114. 242 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 77.