Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
használták fel. 220 November 10-én és 11-én Münnich Ferenc sajtó- és rádiófelhívásokban szólította fel a szolgálat megkezdésére a fegyveres erők tagjait. November 21-én az MSZMP Központi Ideiglenes IB határozatot hozott a karhatalom szervezetéről. Eszerint "forradalmi" ezredeket hoznak létre, és csehszlovák mintára szervezik meg a párthadsereget. Ezt egyébként kezdetben népörségnek nevezték, később lett munkásőrség a neve. A BM karhatalmat túlnyomó részben volt ávósokból szervezték. Az ÁVH állományát felülvizsgálták, és szinte mindegyik pufajkát ölthetett. 227 Taktikai okokból többnyire átirányították őket más városokba, Arany László például visszatérése után hamarosan Székesfehérvárra került. A karhatalom felső vezetése Münnich Ferenc ellenőrzése alatt állt. Első helyettese belügyi vonalon Tömpe István volt, ő irányította a megyei rendőrkapitányságokat és a határőrséget. Másik helyettese Úszta Gyula, aki a honvédség felett rendelkezett, a honvéd karhatalom hozzá tartozott. Közvetlen munkatársa Gyurkó Lajos, aki a megyei parancsnokok felett rendelkezett. Megyénként 400-1000 fős zászlóaljakat és járásonként 40-100 fős századokat állítottak fel. Szolgálati szabályzatuk 1957 januárjáig nem volt, és Ilku Pál javaslatára csak szóbeli parancsok léteztek a sortüzek végrehajtására. Megyei karhatalmi bizottságokat is hoztak létre, ennek tagja volt a BM karhatalom parancsnoka, a honvéd karhatalom parancsnoka, az MSZMP megyei elnöke, a megyei tanácselnök, a megyei kormányösszekötő, a megyei karhatalmi parancsnok. December elejére került bevethető állapotba a karhatalom, ekkor került sor a forradalom utóvédharcainak megtörésére, a kettős hatalom felszámolására, a forradalom résztvevőivel szembeni szervezett megtorlás megindítására. Ez a rendőrség megerősödése és a Politikai Nyomozó Főosztály megszervezése után, 1957. márciusától szélesedett ki, és öltött igazán tömeges méreteket. Marosán György ezt így fejezte ki: "Ha 1945-ben nem volt mód /proletárdiktatúrát csinálni/, akkor 1957-ben ezt meg kell csinálni." Ezt szolgálta a szoros pártellenőrzés alatt álló hadsereg, a rendőrség, a karhatalom, a határőrség és a munkásőrség is. 229 A karhatalom Bács-Kiskunban november 8-án alakult meg a kormány és az Elnöki Tanács rendelete alapján. A karhatalom Bács-Kiskun megyei parancsnoka először Szentkirályi Frigyes, a nemzetőrség Gyurkó által kinevezett korábbi parancsnoka, majd néhány nap múlva Homoki Imre alezredes lett, de Gyurkó és Sucin is hamarosan visszatért. A pufajkás fegyveres csoportok azonban már közvetlenül a szovjet támadás után elkezdtek megalakulni és működni. Horváth István járási párttitkár, Baski József és Kassa Vilmos pártbizottsági aktivista már november 5-én jelentkezett a karhatalomba. Horváth István hamarosan a riadócsoport vezetője lett, Baski rendőr hadnaggyá lépett elő. Korábban egyébként őket akarta a párt a nemzetőrségbe bejuttatni. Belépett a karhatalomba Gajdácsi Árpád, Ambrus György, Dobler Ferenc, Mátyus Gyula. Ők később a 226 FILEP Tibor, 1996. II. kötet, 53. 227 Sortüzek - 1956, 1993. I. jelentés, 22. 228 ua. 20. 229 ua. 22.
