Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

tartották szem előtt, mikor mindent lehengerlő erővel törtek a városra. A hadtesthez folyamatosan jöttek a jelentések az alakulatoktól, hogy a szovjet csapatok a laktanyákat körülfogják, és parancsot kértek a további magatartásukra vonatkozóan. A csapatokat utasították, hogy ne álljanak ellen, és a szovjet csapatok utasításait mindenben hajtsák végre. A hadtest parancsnokságát egyébként először a reálgimnáziumban keresték a szovjetek, de az már néhány hónapja a mostani műszaki főiskola épületében volt. A szovjetek mindenkit lefegyvereztek, a katonai tanács tagjait pedig elkülönítették, és a parancsnoki irodában őrizték.

217 A repülőtérre is egymás után futottak be a különböző jelentések, melyek a szovjet támadást adták tudtul. Hamarosan az összeköttetés is megszakadt a magyar repülőterekkel. Kecskemétről jelentették, hogy a postát a szovjet csapatok elfoglalták. Benke őrnagy felhívta az OLLEP-et, ahol Zsolt százados és Szentpéteri őrnagy azt a parancsot adta, hogy a szovjet csapatoknak nem szabad ellenállni. Közben Oláh főhadnagy felhívta Mádi Jenő főhadnagyot, mint a katonai tanács egyik tagját, aki szintén azt a választ adta, hogy nem kell ellenállni. Mádi értesítette minderről Török alezredest. A katonai tanács egyik tagja a híradó egységnek megparancsolta, hogy a híradó berendezéseket tegyék üzemképtelenné, nehogy a szovjetek azokat felhasználják. A szovjetek gyalogsággal és tankokkal foglalták el a repteret. Vizinger százados kiment a reptérre a szovjet parancsnokságra, ahol azt a parancsot kapta, hogy 25 percen belül a reptér személyi állománya tegye le a fegyvert. Ezután kilőtte a fegyverletételt jelző fehér rakétát. Mielőtt Vizinger százados kiment volna a szovjet parancsnoksággal tárgyalni, felhívta Török Bélát, a hadosztály parancsnokot és azt a választ kapta, hogy le kell tenni a fegyvert. Ez ellen egyébként Vázsonyi százados tiltakozott a szovjeteket vezető őrnagynál, az azonban Iövetéssel fenyegetőzött. Az állomány elkeseredett hangulatban gyülekezett, sőt voltak, akik fegyverrel mentek el sorakozni. A tisztek határozott intézkedésén múlott, hogy egyetlen lövés sem hangzott el, ami esetleg súlyos következményekkel járt volna. A gurulóbetonon kellett a fegyvert letenni a szovjetek előtt, az állomány lassú gyülekezése, és sokuk fegyverrel való megjelenése nagyon felbőszítette őket. A szovjet őrnagy megparancsolta, hogy vonuljanak a felszállómező és a belső gurulóbeton közé, a parancsot Vázsonyi továbbította, az állomány azonban nem reagált Vázsonyi parancsára. Ekkor a tankok közé terelték az embereket, két tank pedig bezárta körülöttük a gyürüt.

218 A városban ekkor kezdődött a lövöldözés. Egy orosz ezredes kezet akart fogni Vázsonyi századossal, de az nem fogadta el. Az állomány járó motorú és tüzelésre kész tankok gyűrűjében a nagybetonon tartózkodott délelőtt kilenc óráig. Utána az épületekbe küldték őket, majd hamarosan mindenki hazament. Délután Török alezredes tájékoztatta a szovjeteket a magyarországi helyzetről. A forradalmi katonai tanács tagjait, köztük Mádi Jenőt, Gáti Antalt letartóztatták. Rácz Gyula, Tűzkő hadnagy, Kőszeg őrnagy, Polgár Tibor százados, és Szántó István törzsőrmester élelemért voltak a városban, mikor vissza akartak térni a reptérre a szovjetek nem engedték be őket. Úgy döntöttek, hogy Füzesgyarmatra 217 KL 86. évf. 46. sz. (1990. november 16.) 10. 218 PN 46. évf. 273. sz. (1991. november 21.) 9.