Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
demokratikusan választották őket a testület élére. Délután négy óra felé Magócsi Géza Molnár Frigyessel beszélt, aki kifejezte óhaját, hogy ne legyen jobbra tolódás. Megegyeztek, hogy lezáratják az ÁVH épületét, mert a róla megjelent cikkek nagy visszhangot vertek. Magócsi intézkedett, hogy a nemzetőrség zárja le az épületet. 205 Éjszaka telefonon beszélt a kormány egyik képviselőjével, aki a Parlamentben tartózkodó Nagy Sándorról és Bognár Ferencről kérdezte. Nagy Sándort összetévesztette Nagy Lajossal, és azt mondta, hogy köztörvényes bűnözők, tartóztassák le őket. Előző nap egyébként Erdei Ferenccel beszélt szintén telefonon. Az alakuló pártok igényt tartottak a volt MDP-székházra. A párt részéről úgy próbálták elhárítani az igény teljesítését, hogy bejelentették, hogy később lakásokat fognak ott kialakítani. A megalakult MSZMP Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága megtartotta első ülését, amelyen a főbb tennivalókról tárgyaltak, és elhatározták, hogy megpróbálják visszaszerezni a párt lefoglalt pénzét. 206 A Gépgyárban délelőtt 10-kor gyűltek össze a munkástanácsok vezetői, hogy a munka megindításáról döntsenek. 7 A konszolidáció jegyében úgy döntöttek, hogy november 5-től felveszik a munkát. Ez volt az első olyan összejövetel, mikor a kecskeméti munkástanácsok vezetői egyeztettek, közös állásfoglalást adtak ki. A városi forradalmi munkástanács formálisan csak később alakult meg, gyakorlatilag azonban a találkozók ettől kezdve rendszeressé váltak, a kapcsolattartás folyamatos volt, a munkásvezetők együttműködtek a célok elérése érdekében. Bíró Sándor, a Lakatosipari Vállalat munkástanácsának elnöke már ekkor felvetette, hogy közös szervezetben fogják össze a megye munkástanácsait. 208 Ugyanekkor a piarista gimnáziumban diákgyűlés volt, új diákszervezet létrehozásáról tárgyaltak a diákok. A gyűlésen résztvett dr. Orosz László, Szőts Rudolf, Szemerédi, Tóth László és Lőrincz Béla a pedagógusok nevében. Orosz László közölte a diákokkal, hogy a megyei forradalmi bizottság szilárdan kezében tartja a megye irányítását. Utána elment a Petőfi Népe szerkesztőségébe, ahol Nagy Ottó, Csáky Lajos és Benedek István beszélgetett a lap ügyeiről. Orosz László javasolta, hogy közöljék Vízhányó Károlynak az ÁVH-róI szóló cikkét, hogy radikalizmusban ne maradjanak le a Kecskeméti Lapok mögött. A Városházán elnökségi ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy november 5én megindítják a munkát és a tanítást. Nagy Sándor kiment a Gépgyárba bejelenteni, hogy hétfőtől megindul a munka. Az elnökség ülése utáni tanácskozáson a szovjetek elleni harcról határoztak, ugyanis két repülős tiszt elmondta, hogy az oroszok körülzárták a repteret és a várost. A repülősök Záhony térségében is végeztek felderítést, és a felvételek előhívása után nyilvánvaló volt, hogy a szovjetek nagy erőkkel vonulnak az ország belseje felé. A két tiszt telefonált Budapestre, hogy megtámadhatják-e a szovjeteket, de határozott tiltás volt a válasz. Nagy Sándor árulónak titulálta a kormányt. Az ülés után Bognár Ferenc találkozott Mádi Jenővel a Rákóczi utcán, aki közölte, hogy biztos benne, hogy az oroszok támadni fognak. 205 Fővárosi Bíróság B 836/1958. dr. Magócsi Géza pere. 206 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 9-27. 207 PN 1. évf. 3. sz.. (1956. november 3.) 1. 208 Interjú Pullay Bélával. A BKMÖL tulajdonában.
