Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Délután Budapestről Szűcs ezredes parancsára a 3. hadtest felderítő osztálya megszervezte a szovjet csapatok mozgásának felderítését. Ez a felderítés 4-én a reggeli órákig működött. Délelőtt Török alezredes, Vázsonyi százados, a hadtest képviselői, valamint a városi forradalmi bizottság képviselői tárgyalni mentek a szovjetekhez, akik különböző követelésekkel álltak elő. Követelték, hogy állítsák helyre a szovjet emlékmüvet. Ezt a város képvislői megtagadták, azzal érveltek, hogy úgyis újból ledöntenék az emberek. Követelték azt is, hogy biztosítsák számukra az élelmiszerellátást. A magyarok megígérték, hogy a korábbi létszámnak biztosítják az eddigi ellátást, de az újonnan érkezetteknek nem. A szovjetek megígérték, hogy ok nélkül nem lőnek, cserébe azt kérték, hogy a magyarok akadályozzák meg az esetleges provokációkat. A szovjetek nem akartak jegyzőkönyvet felvenni a tárgyalásról.

202 Valószínű, hogy ezek a tárgyalások az oroszok részéről tájékozódó, puhatolódzó jellegűek voltak. A hamarosan bekövetkező támadás tudatában igyekeztek felmérni, hogy milyen mérvű ellenállásra számíthatnak, tájékozódni akartak az új vezetők személyéről, fel akarták mérni a szovjetekkel szembeni hangulatot. Szovjet páncélosok érkeztek a repülőtér környékére és leálltak a reptér közelében. Az utakat lezárták és a közlekedés megszűnt. Még a Kecskemétről küldött gyógyszerszállítmányt sem engedték Budapestre. A szovjetek egyébként megszállták a reptér egy részét is ekkor, "egészen a piros vonalig, ahol a gépek vannak." A délutáni órákban egy szovjet repülő százados jött a repülőtérre, és tárgyalt a parancsnokkal, elmondta Sumigáj alezredes "kérését", hogy engedjék meg, hogy a kecskeméti repülőtéren szovjet repgépek leszállhassanak, hogy a sebesülteket, valamint a családtagokat elszállíthassák. A hadosztály parancsnok erre az engedélyt megadta, sőt ennek biztosítása érdekében teljes támogatást ígért. Az engedélyt olyan kikötéssel adta meg, hogy egyszerre csak egy repgép szállhat le, és csak olyan anyagokat szállíthatnak el, amelyek a szovjet hadsereg tulajdonát képezik. Kalocsáról, Taszárról és Kiskunlacházáról jelentették, hogy a szovjetek körülzárták a repteret. Nagykőrösről és Lászlófalváról pedig azt a hírt kapták, hogy Kecskemét felé is szovjet csapatok tartanak. Török alezredes jelentette mindezt az OLLEP-nek. Leopold főhadnagy pedig felhívta a HM-et, a Parlamentet, majd a Minisztertanács Titkárságát, hogy eligazítást kérjen, milyen magatartást tanúsítsanak szovjet támadás esetén. Azt a választ kapta, hogy a Kossuth Rádió adását figyeljék, azon keresztül fognak utasítást kapni. Földi riadót rendeltek el. A légi felderítések alapján megállapították, hogy Záhony irányából szovjet gépesített egységek özönlenek az ország területe felé. Összeült a reptér katonai tanácsa, hogy megbeszéljék a további teendőket, összehívták az egységparancsnokokat is. A megbeszélésen különböző javaslatok hangzottak el, melyek az ellenállás lehetőségeit vették számba. Volt olyan javaslat, hogy a szovjet páncélosok ellen a harcot a városban vegyék fel, mások szerint amennyiben a szovjet páncélosok körülzárják a repteret, akkor déli irányban törjenek ki, a családokat pedig rakják fel gépkocsira, és vigyék őket a környező tanyákra és helységekbe. Egy másik javaslat szerint a gépeket repüljék át Jugoszláviába, vagy egy másik magyarországi 202 PN 46. évf. 271. sz. (1991. november 19.) 9.