Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

távozott. Egyébként Szalóki, Imre Gábor, Szentkirályi és Vígh százados inkább ellenezte az ávósok letartóztatását, illetve passzív volt a tárgyalás során. A névsor időközben elkészült, Ott József százados Jánosi és Dénes rendőr hadnagy segítségével lakóhely szerint négy csoprtra osztotta, majd felolvasta a névsort, amely 100-150 nevet tartalmazott. A jelenlévők hozzászóltak egyes ávósok letartóztatásához vagy szabadon hagyásához. Úgy döntöttek, hogy csak az operatív beosztottakat és a foglárokat tartóztatják le, az adminisztratív alkalmazottakat gépíró, sofőr, telefonkezelő, stb.) nem. Ezután 60-70 név maradt a papíron. Ott József diktálta a végleges névsort, majd a tárgyalás feloszlott. Ezután Ott József négy csoportot állított össze rendörökből, erősítésként Lukács András adott katonákat és katonai gépkocsikat. Ott József eligazítást tartott a csoportoknak, melyek közül az egyiket személyesen vezette. Ott József szakaszának 13 letartóztatandó jutott, akik közül hatot sikerült begyűjteni (Csikós Rudolf őrnagy, Molnár György hadnagy, Pécs László főhadnagy és felesége, valamint még két személy). Franyó százados vezette a másik különítményt, a harmadikat Mosonyi rendőr százados, a negyediket pedig Györgyfalvi György rendőr hadnagy. Egy csoport három-négy rendőrből és katonatisztekből állt. Az éjszaka folyamán az ÁVH személyi állományának 80%-át sikerült letartóztatni, kb. 48-50 főt, akiket a megyei börtönbe szállítottak, és hadifogolynak tekintettek. Formálisan a katonai ügyészség rendelte el letartóztatásukat, tervezték, hogy ügyüket egyenként fogják kivizsgálni, az esetleges felelősségrevonás a vizsgálat eredményétől függött volna. November 4én szabadultak ki, amikor az oroszok elfoglalták a várost.

182 Az ávósok letartóztatásával egyetértett a rendőrség és a katonaság is, a nemzetőrség és a forradalmi bizottság vezetői is, valamint a katonai ügyész is. Az a Mátyás Miklós hadbíró sem ellenezte, aki később több halálos ítéletet hozott, és súlyos vádpontként értékelte a cselekményt. A megyei nemzetőrségen Kardos Jánost tájékoztatta Szentkirályi Frigyes, hogy kevés a nemzetőr, már diákokat is bevesznek. Kérte, hogy az ügyészség ellenőrizze a névsort, mert ők szinte senkit sem ismernek a bekerültek közül, a névsorukat pedig átadta. Közölte azt is, hogy már állíttatott őrséget a bíróság elé, egy nemzetőrt és egy börtönőrt. Azt is elmondta, hogy minden vállalat, hivatal állíthat fel saját őrséget, csak a nemzetőrség engedélye kell hozzá.

183 A nemzetörségnél egyébként jelen volt Kassa Vilmos, Horváth István és Baski József is, akik a megyei pártbizotság aktivistái voltak korábban. Kardos tiltakozott az ellen, hogy nemzetőrök legyenek: "A nemzetőrségben nincs szükség kommunistákra, főképpen vezető kommunistákra."

184 182 HL SZKB B 390/1957. Ott József százados pere. ítélet. 183 OSZK 412. 20. Fővárosi Bíróság B 4322/1959. dr. Kardos János pere. 184 ua. Vádirat.