Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

cl kisközségek, amelyek szűkös anyagi viszonyaik miatt teendőiket saját erejükből ellátni nem képesek, és ezért más községekkel kell összefogniuk.

67 A törvény pontosan körvonalazta a község jogkörét: a/ saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot; b/ határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei révén hajtja végre; cl rendelkezik a község vagyona felett; dl községi adót vet ki és hajt be; e/ gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; f/ gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; gl kezeli a tüz- és közrendőrséget és a szegényügyet; h/ gyakorolja mindazon jogokat, és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket a törvény szerint megilletik. A rendezett tanácsú városok érthetően rendelkeznek mindazokkal a jogokkal, amelyeket a községek számára biztosított a törvény, és ezekhez járult még néhány további lehetőség, amelyek lélekszámuk, gazdasági, kulturális stb. hatásuk révén indokolt, hogy megkapjanak: a/ kezelik a helyi igények szerint a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőrséget; b/ gyakorolják jogaikat az árva- és gyámhatóságot a községi árvák és gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíróság illetékességébe nem tartoznak; cl eljárnak az ipari, valamint a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben a törvény és szabályrendeletek értelmében.

68 Tehát a magyar közigazgatás jogi kereteinek újraszabása, ha nem is a legideálisabb formában, sok sajnálatos kompromisszummal, de mindenképpen a kor követelményeinek megfelelően, megtörtént. Ez az eredmény még fokozottabban kiemelte azt a tényt, hogy ugyanakkor a magyar közigazgatás területi beosztásában rendkívül sok adósság halmozódott fel. Azok a reformkísérletek, amelyek a XVIII. század végétől ismételten megfogalmazódtak, érdemi változást alig eredményeztek. Kétségtelen, hogy II. József és Bach próbálkozásai több racionális elemet tartalmaztak ugyan, de az ország lakossága nem érezte ezeket jogilag megalapozottnak, így elfogadni ezeket nem akarta, ezért csak a nyílt erőszak tudta e próbálkozásokat néhány évig életben tartani. A reformkorban több figyelemre méltó elképzelést vázoltak ugyan föl, de 1848-49-ben nem volt arra idő, hogy ezek közül valamelyiket a közvéleménnyel el tudják fogadtatni. így tehát a kiegyezést követő évekre maradt ennek a több mint száz éves adósságnak mindenképpen megkésett törlesztése.

69 67 A törvény szakított az osztrák gyakorlattal, amit az abszolutizmus idején alkalmaztak, amely helység elnevezést használt, és valamennyi alsó fokú közigazgatási egységet (a törvényhatósági jogú városoktól eltekintve) a község fogalmába sorolt. 68 A kortársak jelentős része úgy értékelte, hogy a községi törvény elfogadásával "Magyarország a legszabadabb községi rendszerek egyikét nyerte Európában". CSIZMADIA Andor, 1976. 127-131. 69 Berzeviczy Gergely már a XIX. század elején felháborodva mutatta ki, milyen kiáltó ellentétek vannak az egyes megyék jobbágyainak adóterhei között. Már csak emiatt is szükségessé vált volna a megyerendszer átszabása. Mivel azonban ez csak a parasztságot érintette, a kiváltságos rendek teljesen érzéketlennek mutatkoztak ez üggyel szemben.