Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

állt, így rövid vita után a testület tagja lett Gyulai Mihály ezredes. A Bizottmány a Magyar Honvéd reggeli számában tette közé követeléseit: a szovjetek teljes kivonása, a Varsói Szerződés felmondása. A repülőtéren délután 2 órakor a vadászrepülő hadosztálytörzs MDP-taggyülésre gyűlt össze a reptéri tiszti klubban.

148 Először Mádi Jenő szólalt fel, kifogásolta, hogy Kőszegi László őrnagynak, a politikai osztály vezetőjének és Parádi századosnak még mindig Sztálin-kép díszíti a szobáját. Mádi követelte a hadosztálynál a desztalinizálást, a kompromittálódott párttagok eltávolítását. Parádi Imre századost ki is zárták, illetve eltávolították, ugyanis ő pártvezetőségi tag és személyzeti osztályvezető volt korábban. Ezenkívül a terhére rótták, hogy az elhárítókat személyi igazolvánnyal látta el, hogy ő tartotta a kapcsolatot a megyei pártbizottsággal, és hazaküldte a Budapestről hazatérő tiszteket, hogy ne tudják tájékoztatni az ottani eseményekről társaikat.

149 Utána éles vita alakult ki, hogy helyes volt-e a tömegre lőni vagy sem. A vita hátterében az állt, hogy Rácz Gyula vezetésével 50-60 fős egység ellenőrizte folyamatosan a Kecskemét-Tiszakécske-Békéscsaba műutat október 23-29. között. A tiszti különítményben Gáti, Petromán hadnagy és Balázs százados is részt vett. Az igazoltatások során a Budapestről jövőktől értesültek a fővárosi és az országos eseményekről, az így kialakuló kép hatására fokozatosan megváltozott a véleményük a megmozdulásokról. Petromán hadnagy ezután kijelentette, hogy nem lő a tömegre, Balázs százados viszont hangoztatta, hogy a parancsot minden körülmények között végre kell hajtani. A vita odáig fajult, hogy nem voltak hajlandóak bevonulni a reptérre, és csak többszöri próbálkozásra, határozott parancsra sikerült leváltani őket október 29-én délben.

150 A vita most kiújult, és Gáti Antal emiatt is élesen támadta Matusek pártbizottsági titkárt, és szovjetellenes álláspontra helyezkedett. Gáti egyébként társai között elismerten képzett marxista hírében állt. Ezért komoly hatása lehetett, hogy dicsőséges nemzeti forradalomnak nevezte az eseményeket. Ezután követelte, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassák őket a pesti eseményekről. Kijelentette, hogy ő szociáldemokrata volt korábban, de ha többpártrendszer lesz, ő akkor is tagja marad a kommunista pártnak. 151 Mások is felszólaltak, Tűzkő Attila például a szovjet csapatok távozását sürgette. A taggyűlést félbe kellett szakítani, mivel Korbély István százados és Borbély százados vezetésével küldöttség érkezett, és közölték a hadosztály politikai helyettesével,hogy elkezdődött a katonai forradalmi tanács megválasztása, és erre meghívták a hadosztály törzsöt is.

15 Többen elkezdték a repülőtéren belül a személyi állomány összehívását. A politikai helyettes, elhatározta, hogy a tanács választása ne a párttagok nélkül folyjék le. ezért félbe szakította a tagyggyűlést. Mikor a hadosztály-parancsnokság távbeszélőn Kinok őrnagytól megkapta az 147 HL SZKB B 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere. 148 HL SZKB B 281/1957. Mádi Jenő és társai pere. 1957. július 31-i tárgyalási jegyzőkönyv, Mádi Jenő vallomása. 149 ua. Gáti Antal tárgyalási vallomása. 150 ua. Rácz Gyula tárgyalási vallomása. 151 ua. Vádirat. 152 ua. Mádi Jenő 1957. március 22-i kihallgatási jegyzőkönyve.