Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
volt. Október 30-án a hadtestnél Sucin alezredes összehívta a politikai osztályt, ahol az adott helyzetet értékelte. Az értekezleten Gyurkó Lajos vezérőrnagy is felszólalt. Legfőképpen a csapatok harckészültségére hívták fel a figyelmet, és az "ellenforradalom" leleplezésére. A politikai osztály beosztottjait kiküldték a csapatokhoz, hogy akadályozzák meg a katonai tanácsok megalakulását. A 19. műszaki zászlóaljnál azonban az instruktort kérdőre vonták, hogy miféle moszkovita vezetés van még mindig Kecskeméten a 3. hadtestnél. A hadtest MDP-alapszervezetének vezetősége este 18 órára taggyűlést hívott össze, hogy összefogja a kommunistákat, és megakadályozza a vezetéssel elégedetlenek megerősödését. Délután azonban megérkezett az új honvédelmi miniszter, Janza Károly parancsa, amely a forradalmi katonai tanácsok megalakítására szólította fel a hadtestet. Ez előírta, hogy 9-11 tagú testületeket kell választani, melyekben a honvédeknek is képviseletet kell kapniuk. A vezetőségnek három tagból kellett állnia. Gyurkó Lajos hamarosan magához rendelte Raduly Zsigmond őrnagyot az alapszervezet párttitkárát, aki megjegyezte, hogy ezzel teljesen kicsúszik a kommunisták kezéből a vezetés. Javasolta, hogy a katonai tanács választását készítsék elő, hogy a párt szempontjából megbízható emberek kerüljenek be az új testületbe. Gyurkó erre azt válaszolta, hogy "felesleges, bízzuk a spontanitásra" (sic!). Sucin József, a politikai osztályvezető azt mondta, hogy amennyiben lehetséges, a választást elő fogja készíteni. 17 órakor Benyó Mátyás alezredes, Papp Balázs alezredes, Pálft Dániel százados, Körtés József főhadnagy és még néhányan követelték a katonai forradalmi tanács megválasztását. Raduly őrnagy kijelentette, hogy erre nem kerülhet sor, mivel erre a napra az MDP helyi alapszervezetének taggyűlése van beütemezve, amely a napot teljesen lefoglalja. Gyurkó Lajos azonban rövidesen elrendelte a gyűlés összehívását. A választás irányítására Sucin József vállalkozott. A gyűlésre a tiszti klubból beérkezett Zalavári József alezredes, aki akkor a hadtest törzsfőnöki teendőket látta el, és átvette a gyűlés elnöki teendőjét. 142 Az első felszólaló Pálfi Dániel százados volt, és javasolta, hogy Gyulái Mihály, Bartos András, Körtés József és Kékesi Sándor kerüljön be a katonai tanácsba. Követelte, hogy a hadtesttörzsből azonnal távolítsák el a katonai elhárítás tagjait, valamint a politikai tiszteket. Javasolta a hadtesthez irányított, korábban polgári vonalon dolgozó ávósok eltávolítását is, akik egyébként Gyulai aláírásával ellátott katonaigazolványt kaptak. 143 A második felszólaló Kerezsi Ferenc alhadnagy volt, aki újabb tagokat javasolt a katonai tanácsba. A felszólalások és javaslatok után Zalavári József alezredes szavazást rendelt el, melynek eredményeként a hadtest forradalmi katonai tanácsának 142 A tiszti klub volt a hadtest harcálláspontja a városban, Zalavári József pedig a felkelés leverésének egyik vezetője. Jelenlététől nyilván azt várta Gyurkó és Sucin, hogy megfelelő mederben tartja a gyűlést. 143 HL SZKB B 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere.
