Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
dolgozók jelenlétében megsemmisítették. Kihirdették az eredményt, eszerint a munkástanács vagy elnökségi tanács tagjai: Bodóczki László és Bayer Emil, a gazdasági hivatal vezetője hivatalból. Dr. Nagy Ferenc, dr. Gömöry Jenő, dr. Magócsi Géza, dr. Kardos János, Salfer Rózsa, Kántás Emil, Csedő Zoltán állandó tag és dr. Hauzinger Géza, dr. Adorján Imre póttagok választás eredményeként. A tagok közül négyen párttagok voltak. Bodóczki egyébként meghívót kapott a megyei forradalmi bizottság alakuló ülésére is, mint a megyei bíróság elnöke, de Kardos Jánost kérte meg, hogy menjen el helyette. Összesen négy ülést tartott a testület, az elsőt mindjárt a választás után az elnöki szobában. Ekkor megtárgyalták az esedékes negyedévi pénzjutalmak szétosztását, aminek a tervezetét az elnök már korábban elkészíttette. A bírák 360 Ft-ot, az ügyviteli dolgozók pedig ennél kevesebbet kaptak volna. Kardos János javasolta, hogy mindenki azonos összeget kapjon, illetve szociális helyzet alapján differenciáljanak. Az elnök már korábban egyeseket előléptetésre és miniszteri dicséretre terjesztett fel a minisztériumba, ezen nem változtattak. Most viszont felvetette a káderlapok kiosztását, de a döntést későbbre halasztották. Magócsi Géza röviddel az ülés kezdete után elment a megyei forradalmi bizottság alakuló ülésére. Faragó András kiskunhalasi és Egerer Ervin kalocsai járásbírósági elnököt leváltották, mert párttagok és munkáskáderek voltak. Ez egyébként többnyire azt is jelentette, hogy nem volt szakképesítésük vagy megfelelő gyakorlatuk. Felvetődött, hogy a kiszabadult rabok több bírót kerestek, pl. Fodor György kiskőrösi járásbírót, ezért a személyi biztonságuk és az épület, irattár védelme érdekében őrséget kérnek a nemzetőrségtől és a rendőrségtől, addig pedig a bíróság dolgozóiból szerveznek ügyeletet. 131 Mint láttuk a bíróság forradalmi tanácsa rendkívül mérsékelt programot fogalmazott meg, főként szociális kérdésekkel foglalkozott a továbbiakban is. Ez volt talán az egyetlen testület az országban, amely semmilyen politikai követelést sem támasztott, még csak fel sem merült például az orosz csapatok kivonásának követelése. A Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság gyűlése Az új közhatalmi szervek megalakítására felülről, illetve demokratikusan, alulról is történt kísérlet. A felülről jövő kísérletek egyike volt a megyei ideiglenes nemzeti bizottság megalakítása, benne az összes korábbi vezetővel. Maga a gyűlés a megyei tanács első emeleti szakszervezeti termében volt, és megjelentek a korábbi vezetők és a meghívottak, akiket megbízhatónak tartottak. A megyei nemzeti bizottság alakuló ülésére a meghívókat a HNF megyei bizottsága küldte szét. így itt volt: Dallos Ferenc, Daczó József, Borszéki Lajos és Mádi Jenő DISZvezető, Mészöly Géza és Pataki Ferenc HNF-vezető, Madarász László és Orosz László TTIT-vezető, Magócsi Géza bíró, Papp Géza református esperes, Szendi Jenő 131 OSZK 412. 20. B 4322/1959. Dr. Kardos János pere és Fővárosi Bíróság Irattára B 836/1958. Dr. Magócsi Géza pere.
