Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Október 30. Ördög László engedélyével a Népújságban megjelent a Hajnalodik című cikk. A sajtóban megjelenő cikkeket egyébként cenzúrázták, egészen a Petőfi Népe munkástanácsának megalakulásáig. Ördög László és Simó Tibor látta el a cenzúrázás feladatát a korábbi védelmi bizottság megbízása alapján.

129 A kecskeméti igazságügyi hatóságoknál három forradalmi szerv alakult. Az ügyészség forradalmi bizottsága, melynek elnöke dr. Matuz György lett. Tagjai: dr. Karácsonyi István, dr. Elek Lajos, Balogh Zsigmond és egy Mócza nevű hivatali dolgozó. Felmerült Szabó Sándornak, a megyei ügyészség elnökének, és Mező Imre járási ügyésznek az eltávolítása.

130 A kecskeméti járásbíróságon is alakult munkástanács, ennek elnöke dr. Klapil Sándor volt. Tagjai: dr. Jenővári László, dr. Somogyi Ferenc, Dr. Potoczky Mihály, dr. Zankó Emil, Romhalmi János, Barik Istvánné és egy Ferenc nevű hivatalsegéd. A megyei bíróságon dr. Bodóczki László úgy döntött, hogy mégis létrehozzák a forradalmi bizottságot, szándékát megbeszélte dr. Lengyel Zoltán párttaggal, aki később az MSZMP bírósági alapszervezetének a párttitkára lett, és dr. Kiss Ernővel, a szakszervezet elnökével. Bodóczki a felelősség megosztása érdekében szorgalmazta a forradalmi bizottság választását. Összehívták a bíróság összes dolgozóját. Egyébként a dolgozóknak, de a bíráknak is nagyjából harmada volt párttag. Bodóczki bevezetőt mondott, és dr. Kiss Ernő szakszervezeti elnök ismertette a munkástanácsok feladatát a Népszavában megjelent cikk alapján. Bodóczki vezette a gyűlést. Mindjárt vita keletkezett, hogy kell-e munkástanács a bíróságon, többen hangoztatták, hogy tulajdonképpen csak az üzemekben kellene ilyet választani, mert a bíróság irányítására az elnök hivatott. Hárman szólaltak fel, dr. Gömöry Jenő szavazatszámláló bizottság létrehozását javasolta, dr. Nagy Ferenc a munkástanácsok feladatáról beszélt. Dr. Kardos János javasolta, hogy hét állandó és két póttagja legyen a testületnek. A bíróság elnökén kívül a gazdasági hivatal vezetőjét is válasszák be, de ne hivatalból legyen a munkástanács tagja. Az elnök mellett csak véleményező, javaslattevő szerepe legyen a testületnek, és ezért elnökségi tanácsnak nevezzék. Csak a létszámra tett javaslatát fogadták el, az elnevezést lényegtelennek tartották, de azért a továbbiakban többnyire így hívták. A gazdasági hivatal vezetője pedig hivatalból lett tag. A szavazatszámláló bizottság tagjaira az elnök tett javaslatot, három tagját pedig a gyűlés választotta meg. A szavazás az általános és titkos választás szabályai szerint zajlott le, a bizottság ellenőrizte, hogy mindenki leadta-e a szavazatát, majd összeszámolták a szavazatokat, a legtöbb voksot kapók nevét felolvasták. Ezután Gömöry Jenő, a bizottság tagja megkérdezte, hogy van-e valakinek kifogása a szavazás lefolyása ellen, azonban mindenki mondta, hogy ilyen demokratikus választáson még nem vett részt. A szavazólapokat ezután az elnök utasítására a 129 MOL 288. f. 21/1957/5. 130 Mező Imre, Szabó Sándor és Deák András, a politikai ügyész nem rendelkezett egyetemi végzettséggel, ekkor jártak a jogi egyetemre. BKMÖL XXV. 71. 1957. Ig. XVIII. 10. szám (Iskolába járók az ügyészségen, 1957. okt. 2.)