Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
A munkástanácsok megalakulása A Népújság október 26-án egyoldalas különszámot vagy röplapot adott ki, melyet október 27-én katonák terjesztettek teherautóról a városban. Ebben rövid hír jelent meg, a kecskeméti nyomda munkástanácsának megalakulásáról. A hír szerint ez volt az első munkástanács Kecskeméten, tagjai: Durszt Ferenc, Faragó Imre és Sebők Mihály. A munkástanács Faragó Imrét választotta meg a vállalat igazgatójának. Ifj. Nagy Sándor ezen a napon reggel hét óra körül ment be munkahelyére, a Lakatosipari Vállalathoz. Az üzem előtt egy katonai autóról újságokat osztogattak. Tizenegy óra körül az igazgató és Laczi Endre üzembizottsági elnök, illetve a többi vezető gyűlést hívott össze, hogy megalakítsák a munkástanácsot. Hohn Jenő bekiabálta, hogy meg kell tisztítani az üzemet a spicliktől és a kiskirályoktól, az igazgatót pedig el kell zavarni. Domó Lászlót javasolta igazgatónak, aki azonban ezt nem vállalta. Az igazgató és az üzembizottsági elnök mondta, hogy foglalják pontokba a követeléseiket, ők pedig továbbítani fogják a minisztériumba. Először bekiabálással kezdték megválasztani a munkástanács tagjait, de ez így nagyon szervezetlen volt, ezért elhatározták, hogy műhelyrészenként két-két küldöttet jelölnek, akik közül aztán majd választanak. Elkezdték megfogalmazni a követeléseket is. Az egyes műhely jelölte ifj. Nagy Sándort és Szakonyit. Wigner írta a követeléseket, a politikai jellegűeket az újságból nézték ki. Ilyen volt például a sztrájk. Egyből felmerült a személyzeti osztály megszüntetése, és az érdemtelenek leváltása. Többen le akarták váltani az igazgatót is, de Nagy Sándor javasolta, hogy adjanak még neki próbaidőt. Ezután újból összegyűltek a munkások, az üzemrészenként megválasztott tizenhat tag bemutatkozott, majd a főmérnöki irodába mentek elnökséget választani. Először itt is szóbeli választással próbálkoztak, de így sem Bíró Sándor, sem Kállai Gyula nem akart elnök lenni. Ezután titkos választást tartottak, és Bíró Sándor lett a munkástanács elnöke, Sztojanovics Miklós az alelnök, Nagy Sándor, Fodor Tibor, Balogh Tibor és Mészáros az elnökség, vagyis az intéző bizottság tagja. Bíró Sándor ezek után üdvözölte a megalakult munkástanácsot, és ígérte, hogy a rábízott feladatokat a lehető legjobban végzi el. A választáson, illetve a gyűlésen a párttitkár, az üzemvezető, az üzembizottsági elnök, az igazgató és a szakszervezet megbízottja, Deák is jelen volt. A dolgozók kérték a káderlapok kiosztását, erről vita kerekedett. Nagy Sándor javasolta, hogy olvasatlanul égessék el azokat. Ezalatt néhányan bementek az irodába, és a munkástanács nevében elkérték azokat Matkovics Rozáliától, és megkezdték a kiosztását. A követelések megfogalmazását, egységesítését másnapra halasztották, mert hosszadalmas volt. 97 A Kecskeméti Gépgyárban szintén ezen a napon választottak munkástanácsot. A 600-700 dolgozó közül körülbelül 150 munkás jött össze reggel 7-8 óra között. 97 OSZK 412.12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere.
