Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

vették észre őket, és be akarták keríteni csoportjukat. Szabó, Belényesi és egy ismeretlen a járási kiegészítő parancsnokság felé szaladtak. Szabó beadta a fegyverét a parancsnokságra, és elengedték. Mikor kijött, és visszanézett, látta, hogy a másik kettő befordul a sarkon, és felszólítják őket,hogy "Állj, kezeket fel!". Legközelebb november 1-én látta őket a temetőben, halottak voltak.

86 Szabó János ezután hazament, vele tartott Kriminal Jolán, a fiatal fiú és még egy felkelő. Hamarosan harckocsizók jöttek, és letartóztattak két férfit és egy Józsi nevű fiatal fiút. Belényesi Mihályt és egy ismeretlen, 16-18 éves felkelőt, akinek a karján "M.I." tetoválás volt, elfogása után a helyszínen, a László Károly utcában, a járási kiegészítő parancsnokság udvarán kivégezték. Pataki Mihályt és Gulyás-Kis Sándor katonatisztet tartják a tettesnek.

87 Az ismeretlen, tetovált fiatalember valószínűleg Vemula Lászlóval azonos.

88 A katonák Gyurkó parancsa alapján jártak el, ugyanis azt az utasítást adta, hogy a fegyverrel elfogott felkelőket a helyszínen ki kell végezni. Erre Zalavári József alezredes és Kósa Ferenc alezredes is parancsot adott. Az áldozatokat később zsebkendővel hátrakötött kézzel találták meg, és a Szentháromság temető halottasházába vitték.

89 Sós Imre, aki korábban rendőr volt, társaival a Kurucz körút és a Nap utca sarkán gyülekezett, újból meg akarták támadni a rendőrséget. A rendőrség épületéből egy osztagot küldtek ellenük, erre a felkelő csoport elszéledt, nem bocsátkozott harcba. A Kerekes utcában Sós találkozott Karácsonyi István ügyésszel, aki érdeklődött tőle az eseményekről. A Rákóczi út elején a katonák nem engedték tovább az állomás irányába, lövöldözés is támadt, ezért bevitték a rendőrségre.

90 A fegyveresek letartóztatása és az általános igazoltatás tovább folyt, az elfogottakat a hadtestparancsnoksághoz szállítottak be. A katonai elhárító osztály tagjai és államvédelmisek hallgatták ki őket. Kecskeméten a délelőtti órákban még tartott az összecsapás. Különösen a Czollner tér és az Erzsébetváros, valamint a város északi részén, a Budai kapu környékén fejtettek ki jelentősebb ellenállást a felkelők. A hadsereg természetesen óriási fölényben volt létszámban és fegyverzetben is. Ezt demonstrálta az, hogy a katonaság nehézfegyverzetet és repülőgépeket is bevetett az ellenállás felszámolására. A cigányvárosban a fegyveresek felszámolására Gyurkó Lajos először tankokat akart felhasználni, majd a légierő bevetése mellett döntött. A vadászrepülő hadosztálytól 10 óra 32 perckor felszállt Vázsonyi Miklós százados és Iván Dezső őrnagy, hogy gépágyútűzzel a hadtest gyalogos egységeivel együttműködve megbénítsák, illetve megsemmisítsék a cigányváros mellett lévő tűzfészket. A gyalogos egységeket Lukács András százados irányította, illetve a repülőgépeknek harckocsikból kilőtt világító 86 OSZK 412. 20. Fővárosi Bíróság B 2924/1975. Szabó János pere. Szabó János 1959. jún. 13-i kihallgatási jegyzökönyve. Szabó és Belényesi egy házban lakott, Szabó az 1959. nov. 3-i jegyzőkönyvben a fegyveres felkelők egyik vezetőjeként említi Belényesit. A csoport valószínűleg támadást intézett a járási kiegészítő parancsnokság ellen. 87 PN 46. évf. 250. sz. (1991. október 25.) 4. és PN 53. évf. 129. sz. 1 és 6. illetve 53. évf. 159. sz. 3. 88 Kecskeméti Lapok (a továbbiakban KL). 86. évf. 46. sz. (1990. november 16.) 11. 89 PN 50. évf. 248. sz. ( 1995. október 21.) 1. és 7. 90 OSZK 412.12. B 1094/1957. 9.d. Sós Imre és Érsek Sándor pere. Sós Imre 1956. okt. 28-i kihallgatási jkve.