Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

a fegyverhasználatra vonatkozóan, ahonnan arra utasították, hogy tárgyaljon a tömeggel. Az emberek követelték, hogy a tisztek és a katonák álljanak a forradalom mellé, vezessék tovább a megmozdulásokat. Egyik vezetőjük Berger tartalékos hadnagy volt, akit néhány hónappal korábban szereltek le a honvédségtől. Ezután az utcai fronton az egyik ablakból beszélt egy tiszt az emberekkel, akik követelték a bebocsátást, amit meg is kaptak azzal a feltétellel, hogy a tisztek és a katonák nem fogják átadni fegyvereiket. A felesleges fegyvereket és lőszert elrejtették. A kapu kinyitása után a tömeg bement az épületbe, de fegyvert a fentiek miatt nem találtak, a megállapodás értelmében a katonáktól pedig nem követeltek. A tiszteket és a katonákat azonban felszólították, hogy induljanak velük a repülőtér elfoglalására. Szász főhadnagy ezt elhárította, de javasolta, hogy hívják fel a repteret, és tárgyaljanak velük. Ez meg is történt. A repülőhadosztály beszámolója így ír minderről: "Este 18.00 óra körül telefonon egy Szegedi nevű egyén, aki mint a forradalmi tanács elnöke mutatkozott be, felhívta a hadosztály-parancsnokot a repülőtéren, és közölte vele, illetve parancsot adott, hogy egy órán belül a repülőtér álljon át hozzájuk, a gépeket emeljék levegőbe a város felé, és a levegőben megkapják a további parancsot. A fennmaradó állománnyal pedig menjünk a városba. Amennyiben ezt nem hajtják végre, gépesített csapatokkal fogják megtámadni a repteret. Ezután a hadosztály parancsnok felhívta a hadtestparancsnokot, valamint az OLLEP parancsnokát, és jelentette nekik az esetet, akiktől azt a parancsot kapta, hogy az utasítást nem kell végrehajtani."

80 Más adatok szerint Nagy Lajos felkelő telefonált a reptérre, és támadással fenyegette meg őket, ha nem állnak át. Miután a tömeg eltávozott, Szász főhadnagy felhívta a hadtestparancsnokságot, és jelentette, hogy a személyi állománnyal együtt elhagyja az épületet, és csatlakozik a repteret védőkhöz. A tömeg egy része elhatározta, hogy a posta elfoglalására indul, másik része pedig a katonai hadbíróság épületéhez, hogy onnan is kiszabadítsa a foglyokat. A postát időlegesen el is foglalták, Lukács András százados foglalta vissza még az este folyamán. A hadbírósághoz vonulók útközben elfogták a helyőrségparancsnok raj gépkocsiját, amely lőszert szállított a helyőrség kommendáns hivatalához. A kocsit fellobogózták, majd még egy kocsit szerezve mintegy 80 főnyi csoport érkezett a hadbírósághoz. Itt azonban foglyok nem voltak, mert már előző nap átszállították őket Szegedre. Itt a tömeget egy volt honvédségi polgári alkalmazott és egy tartalékos őrmester vezette, akik ismerték az épületet. Az esti órákban a tömeg a főtérre vonult, közülük mintegy ötven-hatvan főnek lehetett fegyvere. A tüntetők elleni katonai fellépésben a kiskőrösi gépesített ezred és a kecskeméti gépesített ezred városban maradt része vett részt. Hamarosan bekapcsolódott a kalocsai 24-es harckocsizó ezred is. Szentkirályi Frigyes alezredes azt a parancsot kapta, hogy a tömeget oszlassa szét, és a teret tisztítsa meg. Ehhez a rendelkezésére állt Joós százados parancsnoksága alatt 25 fő a 19. híradó zászlóaljtól, Szabó százados parancsnoksága alatt 120 fő és 4 harckocsi a 12. gépesített ezredtől, a későbbiek folyamán pedig Edenmayer Pál vezetésével 140 fő a kiskőrösi 19. 80 Sortüzek - 1956, 1994. 146. A 66. Vadászrepülő Hadosztály jelentése.