Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

tüntetőknek. Kádi telefonon közölte ezt Ott Józseffel, és hogy szerinte fegyvert kellene használni. Kádi Sándor ekkorra már kapott utasítást a megyei pártbizottságtól az ellenállásra.

74 A rendőrség közrendvédelmi parancsnoka lövetni akart, az első és második emeleti ablakokba két-két géppisztolyost állított, valamint egy-egy láda kézigránátot is odakészíttetett. Ott József azonban nem adott tűzparancsot. Az őrsparancsnoknak mondta, hogy 20 rendőrt sorakoztasson 2-2 géppisztollyal, Ott és Donath a 20 civillel pedig a nagyterembe ment. Közben azonban a tömeg megunta a várakozást, az oldalsó kapun benyomult az épületbe, egy háromfős csoport pedig a fegyverraktárba is, és a felsorakoztatott rendőröktől elszedték a géppisztolyokat.

75 A főbejárat előtt lévők ezt megtudván, az őröket félrelökve behatoltak az épületbe, és megszerezték a fegyvereket. Simon Sándor volt az egyik kapuban szolgálatot teljesítő rendőr, ő engedte be a küldöttséget, majd mikor az emberek betódultak, elmenekült a vasútállomás felé. Kecskeméti Ferenc alhadnagy és Bodó Géza is a kapuban teljesített szolgálatot. Sárközi Ferenc is behatolt az épületbe, a folyosón Domonics István rendőrtől elvette pisztolyát és géppisztolyát, majd Nagy Lajos és társai letépték a váll-lapját, és kikergették az épületből. Mások Csordás István és Soós Imre rendőröket fegyverezték le.

76 A kavarodás enyhültével egyébként Ott József leállíttatta a fegyverosztást, és kiszorították a tömeget az épületből, a kapukat pedig bezárták. Kádi ezután összehívatta a parancsnokokat, kijelentette, hogy az ő parancsa nélkül senki sem intézkedhet, és ezentúl először cselekednek, és csak utána kérnek instrukciókat. A rendőrök egyébként miután rendezték soraikat, és erősítést kaptak a hadseregtől, részt vettek a felkelők elleni harcban, főként a rendőrség épülete környékén. Mikor Gyurkónak jelentették, hogy a rendőrségről fegyverek kerültek ki, megparancsolta Szentkirályi alezredesnek, hogy az ott lévő zászlóalj 45 milliméteres páncéltörő ágyújával lőjön végig a Rákóczi úton először 2 méter magasságban, ha a tömeg erre nem oszlik szét, akkor ismételje meg a tüzelést 1,5 méter magasságban. Az emberek természetesen már az első sorozatra nagy rémülettel szétfutottak, és másfelé vették útjukat. Gyurkó még aznap letartóztatta Ott Józsefet, hadbíróság elé akarta állíttatni.

77 Két napot volt fogdában, aztán a katonai ügyészség vezetője és a bíróság elnöke kiengedte. A rendőrségtől szerzett fegyverekkel ellátott tömeg egyesült a börtönnél felfegyverzett tömeggel, és a főtéren keresztül, érintve az Állami Áruház előtti 74 HL BKB B 24/1958. Az 1958. ápr. 14-15-i tárgyalási jegyzőkönyv. 75 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Ott József tárgyalási jegyzőkönyve. 76 KMB B 1204/1958. Sárközi Ferenc pere. 77 Különböző tanúk egybehangzó állítása szerint 15-20 géppisztoly kerülhetett ki a rendőrségről. Ahhoz képest, hogy az összes fegyver a tüntetők kezébe kerülhetett volna, nem túl nagy szám. Talán Ott Józsefnek köszönhető, hogy csak ennyi fegyver került ki a rendőrségről. A tömeg kiszorítását egyébként megkönnyítette, hogy a küldöttség vezetője megígérte, hogy a fegyverek átadása után a tömeg egy részét a vasútpark, másik részét pedig a város központja felé irányítja, hogy a kaput be tudják zárni. Az pedig kifejezetten Ott József érdeme, hogy a rendőrségnél nem került sor vérengzésre, ugyanis többek követelése ellenére a kritikus pillanatban nem adott tűzparancsot. Kádi Sándor magatartását minősíti, hogy parancsnok létére sorsdöntő pillanatban hagyta ott a tárgyalást, és hárította át a felelősséget.