Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
azonban elszakadt. 56 Végül Hohn Jenő, az Épületlakatos Ipari Vállalat dolgozója verte le a csillagot egy tűzoltócsákánnyal. 57 Az ÁVH vezetői végignézték mindezt 58 , ám amikor az emberek be akartak nyomulni az ÁVH épületébe, az ablakból géppisztolysorozatot adtak le, mire a tömeg meghátrált. A 19. híradós zászlóaljtól egy század érkezett erősítésként, körbefogták a tömeget, hogy mások ne csatlakozhassanak hozzájuk. A tüntetők ekkor elénekelték a Himnuszt, egy diák pedig kitűzte a magyar zászlót az ÁVH épületére. Ezek után a szovjet emlékműhöz vonultak, hogy ledöntsék. Lukács százados és Hernek százados jelentette Gyurkónak az újabb fejleményt. Ö megparancsolta Lukácsnak, hogy akadályozza meg az emlékmű ledöntését. A százados négyszögben felállította az embereit az emlékmű körül, és figyelmeztette a tüntetőket, hogy lövetni fog, ha az emlékműhöz hozzányúlnak. Tekintettel arra, hogy a tömegben nagyon sok fiatal volt ismét felhívta Gyurkót, aki azt az utasítást adta, hogy ne lövessen. Ekkor volt a nézeteltérés Daczó és Gyurkó között a fegyverhasználattal kapcsolatban. Daczó tiltakozott a tűzparancs kiadása ellen, és azzal fenyegette meg Gyurkót, hogy illetékes helyre jelenteni fogja engedetlenséget, ha lövetni mer. Miközben Lukács százados Gyurkónak telefonált, az emberek ismét a tüzoltólétra segítségével vették le az emlékműről a csillagot, és döntötték le az emlékmű felső részét. Teljesen azonban nem sikerült lerombolni a szovjet megszállás szimbólumát. Ez délután 3 óra felé volt, a csillagot egy fiatal kalapáccsal verte le róla. A megyei pártbizottságon, majd a megyei tanács elnökénél állandóan ülésezett, és intézkedett az úgynevezett védelmi bizottság, amely a párt, a tanács és a honvédség képviselőiből állt. 59 Ez október 29-ig működött, Daczó József, Ördögh László, Halanda István, Dallos Ferenc, Varga Jenő, Gyurkó Lajos, Sucin József, Szabó Sándor, Mádi Lajos, Mészöly Gyula, Szűcs Béláné, Mohácsi Károly volt a tagja. A bizottságban késő délutánig tartott a vita a tüntetőkkel szembeni fegyveres fellépésről. Többször felhívták a Központi Vezetőséget, ahonnan nem kaptak egyértelmű utasítást, és arra figyelmeztették őket, hogy kerüljék a "túlkapásokat". A felesleges véráldozatok elkerülése, valamint a párt maradék elfogadottságának megmentése mellett valószínűleg ezek a felső utasítások is szerepet játszottak abban, hogy Daczó és Ördög megtiltotta a fegyverhasználatot, és ezzel időlegesen vissza tudta tartani a militáns beállítottságú katonai vezetőket. Gyurkó Lajos várakozó magatartását az is indokolhatta, hogy egy ideig a szegedi eseményekkel volt elfoglalva. Szeged karhatalmi szempontból a hadtesthez tartozott, és az ottani tüntetésekkel kapcsolatban Gyurkó azt az utasítást kapta a Honvédelmi Minisz56 KMB B 231/1958. Csernák János pere. 57 PN 46. évf. 249. sz. ( 1991. október 24.) 9. 58 Arany László és Ott József október 26-án vidéki körúton volt, éppen a községi megmozdulások leszerelése érdekében. Ennek során autójukat Solton felkelők fogták el, és lefegyverezték őket. Baján telefonon értesültek a kecskeméti tüntetésről, ennek hatására tértek vissza a városba a délután folyamán. Ennek pontos ideje azonban nem ismeretes. Néhány vallomásban az szerepel, hogy Arany László fogadta a tüntetőket az ÁVH épülete előtt. Arany egyébként a hadtest parancsnokságon keresett menedéket, október 30-án a szovjetekhez menekült, november 8-án tért vissza a Kádár-kormány megbítottjaként. MOL 288.f. 21/1957/5. és HL BKB B 24/1958. 59 BKMÖL XXIII. 2. c. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai. Általános iratok 1950-1973. 1098/1957.
