Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
illusztrálni. A lapban még egy fontos hír jelent meg, ez a megyei rögtönítélő bíróság felállítását jelentette be. Elnöke Hetényi Miklós, a megyei bíróság elnökhelyettese, a vádat képviselő ügyész Karácsonyi István és Mező Imre városi és járási ügyész. Szabó Sándor megyei ügyész elmondta, hogy a statárium végrehajtása érdekében a rendőrség karhatalmat biztosít a számukra. A statárium kihirdetéséről egyébként a rádióból értesült dr. Bodóczki László, a bíróság megyei elnöke. Mivel ekkor éppen Baján volt hivatali ügyben dr. Dobos Lászlóval és dr. Magócsi Gézával, telefonált Kecskemétre dr. Hetényi Miklósnak, hogy várják meg a kihirdetéssel. A pártbizottságról azonban Daczó annyira sürgette Hetényit, hogy nem várta meg Bodóczkit, hanem kihirdette a statáriumot, az Igazságügyi Minisztériumnak viszont nem jelentette. A bíróság és a megyei pártbizottság összekötője, Kassa Vilmos szintén sürgette a statáriumot. Mikor Bodóczki visszaért Kecskemétre, és telefonált a pártbizottságra, már csak a rendelet tudomásul vétele maradt a számára. 33 Egyetlen cikk jelent meg a Népújság aznapi kiadásában, amely a politikai kibontakozást tartotta a helyes megoldásnak. Palkó László a lengyelországi eseményekről írt, és az ottani válság kialakulásának okaként a szovjet politikát sematikus módon másoló pártvezetést nevezte meg. A lengyel kibontakozást követendőnek tartotta, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást jelölte meg a helyes útnak. A hivatalos tájékoztatáson kívül is érkezett közvetlen információ a városba a budapesti felkelésről. A Lakatosipari Vállalatnál például egy Budapestről hazatérő sofőrtől tudták meg az emberek a forradalom kitörésének a hírét. A munkásokon kívül az igazgató, áz üzemvezető és a vállalati párttitkár is örült a változás lehetőségének. 34 Október 24-től a hadsereg kivárt vidéken, Kecskeméten azonban nem tartotta magát a kiváró taktikához. A hadtestnél Zalavári József alezredes, aki átvette a hadtest törzsfőnöki teendőket, hajnali 3 óra 45 perckor harci riadót rendelt el az összes egység számára a hadműveleti ügyeletes tiszten keresztül. A hadtest törzs 7 óra 27-re érte el a teljes harckészültséget. Gyurkó Lajos megkezdte a helyi ellenforradalmi erők koncentrálását, megteremtette a kapcsolatot és az együttműködést a helyi szovjet parancsnoksággal, a tanáccsal és a pártbizottsággal. Harci feladat végrehajtására még nem került sor, mert a városban nyugalom uralkodott. A HM utasította a hadtesttörzset, hogy a fővárosi egységek részére 2 vagon kenyeret szállítson. A kenyér egy része Pesterzsébet Határ úti részén a tüntetők kezébe került, ekkor sebesült meg a szállítmány parancsnoka Szentirmai őrnagy, egy gépkocsivezető és az élelmezési raktár egyik polgári alkalmazottja. A sebesülteket a katonai kórházba szállították. Délután 4-5 óra között Gyurkó Lajos összehívatta Zalavári alezredessel a törzstiszteket. Gyurkó Lajos vezérőrnagy és politikai helyettese, Sucin József alezredes tájékoztatót és eligazítást tartott a tisztikarnak. Elmondta, hogy Budapesten tüntetések vannak, melyeken részt vett a Zrínyi és a Petőfi Akadémia is, és a 33 Fővárosi Bíróság Irattára B 836/ 1958. dr. Magócsi Géza pere. 34 OSZK 412.12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere.
