Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

jugoszláv kapcsolatok javulása miatt érvényét vesztette, a déli védelmi vonalakat éppen ekkoriban számolták fel, a határ menti területeket pedig visszaadták a mezőgazdaságnak. A 3. hadtest kötelékébe három hadosztály tartozott, ami igen jelentős katonai erőt jelentett. Minden fegyvernem képviseltette magát benne, kivéve a légierőt. Ez sem hiányzott azonban Kecskemétről, ugyanis az itteni repülőtéren állomásozott a 66. vadászrepülő hadosztály. Kecskeméten erős szovjet haderő is volt, még a jugoszlávokkal való konfrontáció idején a szovjetek egy hadosztályt telepítettek ide, mégpedig Rákosi kifejezett kérésére. 1955-56-ban létszámleépítés volt a hadseregben. Sok egység felszámolása azonban még nem fejeződött be, a sorállományváltás sem történt meg, az újoncok még nem vonultak be, a végzős tisztek szabadságon voltak. Október 10-ig a tervezett létszámcsökkentésnek csupán 55%-át hajtották végre, márpedig a teljes átszervezés állapotában lévő hadsereg még egységes, határozott vezetés esetén is csak korlátozottan használható.

9 A magasabb beosztású parancsnokokat október 24-re hívták össze éves értékelő és feladatkijelölő értekezletre. A hadsereget belső karhatalmi feladatok ellátására nem képezték ki, ez az AVH feladata volt. A két szervezet között egyébként meglehetősen feszült volt a viszony. A forradalom kitörése korántsem érte váratlanul a magyar katonai vezetést. Az októberi feszült légkört jól példázza néhány intézkedés. Október 6-ra, a Rajk-temetés napjára szigorított hadműveleti szolgálatot vezettek be, amelyet aztán hamarosan visszavontak. Október 20-án a lengyelországi események miatt biztonsági intézkedések bevezetésére került sor: megerősítették az őrségeket, felülvizsgálták a karhatalmi riadót, összekötő tiszteket küldtek a magasabb egységekhez. Október 21én mindezt visszavonták. Október 22-én a 3. és 6. hadtest parancsnokait eligazításra rendelték be a Honvédelmi Minisztériumba, reggel 9 órára. Nem tudjuk, hogy milyen utasításokat kaptak. A szovjet vezetés is felkészült egy esetleges krízishelyzetre. Ám míg Lengyelországban, amely stratégiai szempontok miatt fontosabb volt a Szovjetunió számára, inkább politikai eszközökhöz folyamodtak, addig Magyarország esetében a fő hangsúlyt a katonai erő korlátlan alkalmazására helyezték, és adott esetben készek voltak minden eszközt felhasználni.

10 Október 23-án 20 órakor a szovjet csapatoknál riadókészültséget rendeltek el. Romániából az önálló gépesített hadsereg egyik gépesített hadosztálya érkezett, melynek Magyarország déli területeinek ellenőrzése, Szeged és Kecskemét elfoglalása volt a feladata. Október 24-én délelőtt érték el Kecskemétet. A szovjet csapatok vidéken általában nem avatkoztak be, Kecskeméten azonban részt vettek a felkelés leverésében, a város egy részét ellenőrzésük alatt tartották. A forradalmat közvetlenül megelőző időszakban Budapesten jelentősen megélénkült a szellemi élet, felerősödtek a társadalomtudományi, politikai viták. Ilyen mértékű szellemi pezsgésről vidéken nem beszélhetünk, ám a helyi értelmiség is kísérletet tett arra, hogy a nyíltabb párbeszéd számára fórumokat teremtsen. Például Baján megalakult a Petőfi kör, melynek első gyűlése október 24-én lett 9 Sortüzek- 1956, 1996. 7. 10 Sortüzek-1956, 1996. 9.