Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

4.-kel, a tehén, a kecske, a szamár, a kutya, a macska, a fecskefészek, valamint a körtefa című olvasmányok alapján. Mindezek figyelembevételével a tanfelügyelő megállapította, hogy a római katolikus belvárosi fiúiskola nem is képez 6 osztályt, hanem valami olyan keveréket, amely a püspöki tantervben foglaltaknak sem felel meg. A tornát fizetett tanító alkalmazásával az első félévben állítólag összesen is csak 2-4 órában oktatták. A másik baj, ami miatt nem tud az iskola eredményt felmutatni az, hogy természetrajzi és természettani eszközökkel nincs felszerelve, sőt Szélig tanító 2-3. osztályában padok hiányában számos gyermek lócán ülve töltötte el a tanévet. A tanfelügyelő által jelzett hiányosságok elhárítására a közigazgatási bizottság felhívta a római katolikus iskolaszéket. Hozzátette, a jövő tanév kezdetén nemcsak a már említett bajokon kell gyökeresen segíteni, de az egyes osztályok számára az órarendet is el kell készíteni. Emellett az iskolaszék arra is ügyeljen, hogy a minden osztály részére előírt tantárgyakat ne csak névleg, hanem valóságosan is oktassák. Hengl Adolf nyílt vádat emelt a tornatanító ellen. Ezt az ügyet a közigazgatási bizottság az iskolaszék hatáskörébe utalta, és a tett intézkedésről szeptember 1-jéig kert értesítést. Az 1881. szeptemberi tanfelügyelői jelentés a tanítói testületben a szünidő alatt bekövetkezett változásokról számolt be. Nagel Sándor belvárosi tanító helyébe, akit az Állami Tanítóképző segédtanárává neveztek ki, Bauer János rémi tanítót választották meg.

47 A tanfelügyelő 1884. májusi jelentésében számolt be a közigazgatási bizottságnak a római katolikus iskolák állapotáról. Először is emlékeztetett az 1882 januári részletes jelentésére, amelyben a helyi viszonyok figyelembevételével kijelölte ezeknek az iskoláknak a célszerű haladási irányt. A belvárosi iskolák helyiségei, bútorzata és felszerelése ekkor már sürgős javítást kívánt. Az 1868. évi 38. törvény 27.§-a szerint minden gyermekre 8-12 négyszöglábnyi

48 helyet kell számítani. A törvény által előírt követelménynek egyetlenegy tanterem sem felel meg, és alig van néhány, amely térfogatát tekintve még elfogadható. A belvárosi iskola első osztályának tanterme 40 négyzetméternyi alapterületű és 84 gyermek látogatja, vagyis 50 %-kal több, mint ahány hely volna 49 A tanfelügyelő 1887 márciusában látogatta meg ismét a belvárosi római katolikus fiúiskolát. Megállapította, hogy a központi fiúiskola némelyik tanterme nem felel meg a célnak. így pl. az első osztály tantermének a hossza 8,6 m, szélessége 5 m, térfogata tehát csak 43 tanuló befogadására teszi alkalmassá. Ezzel szemben itt 73 gyermeket helyeztek el. Az egyes tantermek zsúfoltsága nemcsak egészségügyi, hanem pedagógiai szempontból is kifogásolható volt. Pedagógiailag elsősorban azért, mert ez a tanulói létszám a fegyelem fenntartását megnehezíti, sok esetben lehetetlenné is teszi. A sikeres tanítás alapfeltétele pedig a fegyelem. 46 Bajai kib. VII/12 - 130/1880. 47 Uo. V1I/8 - 155/1881. 48 Négvszögláb, bécsi. A hivatalosnak nevezhető osztrák területmértékrendszer második tagja. Az 1830. évi számtankönyv e "térmértéket" így közli: 12 x 12 hüvelyk = 144 négyszöghüvelyk. Az 1871. évi osztrák métertörvény pedig így adja meg: 144 négyszöghüvelyk = 0,099907 m

2

, a hazai métertörvény, az 1874. évi 8. törvény már csak a metrikus értéket adja, de két tizedessel rövidebben. Tehát: 1 bécsi négyszögláb = 144 négyszöghüvelyk = 0,0277 négyszögöl = 0,099907 m

2

. 49 Bajai kib. VII/6 - 115/1884.