Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

Budanovich felmentése nem történt simán. A budapesti apostoli nun­cius úr fogadta a Budapestre érkezett Budanovich püspököt, aki avval vádolta a magyar hatóságokat, hogy őt életveszélyesen megfenyegették, a halál elől csak az utolsó órában sikerült megmenekednie, és így Buda­pestre nem jószántából, hanem a legsúlyosabb kényszer hatása alatt jött fel. Szavainak igazolásául hivatkozott Novákovics tábornok bácskai ka­tonai parancsnokra és dr. Aczél Gyula vicarius generálisra. A nuncius úr e vádakat dr. Ijjas József útján közölte a kultuszminisztériummal, ahol Stolpa államtitkár telefonon azonnal érintkezésbe lépett Novákovics tá­bornokkal és dr. Aczél vicarius generálissal, akik egybehangzóan kijelen­tették, hogy Budanovich püspök vádja az utolsó szóig hazugság, amire nézve Novákovics tábornok katonai szavára tett kijelentést, dr. Aczél vicarius pedig kijelentette, hogy hajlandó azonnal Budapestre jönni, és a nuncius úr előtt is Budanovich szemébe is megmondani, hogy minden szava hazugság. Ezekről a kijelentésekről Stolpa államtitkár úr a nunci­us urat informálta, amire a nuncius úr dr. Ijjas József útján levelet kül­dött Budanovich püspöknek, és ebben kifejezte a Szentszéknek azon óhaját, tisztjéről önként mondjon le. Mivel a felszólításra Budanovich püspök nemmel válaszolt, a nuncius úr közölte, hogy Rómából felhatal­mazása van Budanovich püspök úrral a felmentését közölni, ha előzete­sen az ő megfelelő anyagi ellátásáról gondoskodás történik. Ebben az ügyben tárgyalást folytattam gróf Zichy Gyula kalocsai érsek úrral, aki hajlandónak mutatkozott Budanovich püspök számára egy kanonoki stallum 31 jövedelmének megfelelő havi 800 P járandóságot biztosítani, amely összeget a kultuszminiszter úrral folytatott megbeszélés közben készséggel emelt fel havi 1000 P-re. Ezt a készségét az érsek úr előszóval és írásban is közölte az apostoli nuncius úrral, aki erről értesítette Budanovich püspököt újra felszólítva őt a lemondásra. Budanovich püs­pök azonban lemondás helyett feltételeket szabott, éspedig azt kívánta, hogy az évi 12 000 P járandóságot fa értékben állandósítsák, a szabadkai javadalomról ne kelljen lemondania, a bácskai érseki javadalom jövedel­mével létesített egyházi intézmények, mint az ő nevét viselő alapítvá­nyok az ő kezelésében és irányításában maradjanak, és az érseki java­dalomban végzett gazdálkodásról senkinek ne kelljen elszámolnia. Az apostoli nuncius úr kijelentette, hogy a Szentszék nevében elfogadja az évi 12 000 P járadék pengő értékben szóló megállapítását, a szabadkai plébániajavadalomra vonatkozó kérelmet gróf Zichy Gyulának mint ordinariusnak 32 hatáskörébe utalja, az alapítványokra és elszámolásra vonatkozó kérelem feletti döntésre pedig a kultuszminisztert mint a vagyonfelügyeleti hatóságot tartja illetékesnek. Mindezek után pedig Budanovich püspök további nyilatkozatát be nem várva, kézbesítette azokat a dekrétumokat, amelynek erejével Bácskában Budanovich püs­Stallum: javadalom Ordinarius: a püspöki hatalom birtokosa

Next

/
Thumbnails
Contents