Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

szerint a következőkben egyeztünk meg: Alulírottak mint jelenlevők hozzájárulunk és megegyezünk abban, hogy ebbe a nemes Bács megyében bekebelezett Madaras nemesi pusztákat választott bíráink, névszerint tekintetes ürményi Ürményi Mihály, a királyi legfelsőbb személynöki bíróság tanácsosának és Zombor kamarai adminisztrátorának, nemkülönben tekintetes Kovács József, a fenti nemes vármegyének nyugalmazott alispánja, és Kászony Ferenc, az említett vármegye jelenlegi rendes jegyzőjének közbejöttével - miután az előzetes földmérői fölmérés megtörtént - egymás között igazságosan és arányosan felosztjuk és kijelöljük. Megpecsételtük, Baja, 1786. augusztus 13. napján. Pecsét helye. Latinovics János sk. Úgy is mint közös anyánk teljhatalmú megbízottja, azonkívül saját nevemben is elfogadom. -- Latinovics József sk. - Latinovics Péter sk. Latinovics István sk. teljes hatalommal látták el. Teljes hatalmat nyertünk a mellékelt térkép szerint,

202 melyet mi helyesnek tartunk, és melyet az osztoszkodó felek is valónak ismertek el, olyan felosztással, melyet elvégeztünk és végrehajtottunk az alábbi felek között: az igen tiszteletreméltó Anna úrnő, született Bernyakovics bárónő, aki Latinovics Péter özvegye és a testvérek; István, János, József és Péter urak, akik mind ugyanannak a Latinovics Péternek egyenes leszármazottai. A szóban forgó Madaras birtoknak a fele, éspedig az, mely északra fekszik, az igen tiszteletreméltó Anna úrnőnek, született Bernyakovics bárónőnek élete végéig birtokában marad, a másik, dél felé eső részt a négy testvér közös megegyezése alapján négy egyenlő részre osztottuk úgy, hogy Katymár kamarai birtoktól nyugatra eső rész Istvánnak, ezzel szomszédos rész Józsefnek, ezzel határos rész Jánosnak, végül a negyedik rész Péternek jusson ettől kezdve, az osztozkodó felek közös megegyezése alapján. Először: Minthogy a dűlők helyzetüket tekintve nyomásforgókra tovább nem oszthatók, úgy határoztunk, hogy a földmérő minden dűlőt mindenképpen följegyezzen a fölmérésbe, éspedig az elsőt az említett özvegy fél részére, a másodikat pedig arra a félre jelölje ki, melyet a négy osztozkodó testvér négy egyenlő részre osztott. A testvérek részét abban a sorrendben és abban az egymásutánban osszák szét szántókra, máshogy semmiképpen sem. Másodszor: A birtok egész területén fellelhető nádasokat ugyanez a földmérő kellő időben - egyik felét az özvegy úrnőnek, másik felét pedig a négy osztozkodó testvér részére ki fogja mérni, és a térképre fel fogja jegyezni. Az közös használatú. Minden bizonnyal a 3. számú függelékben szereplő Quits Antal térképéről van szó.