Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

tárgyalások napirendje, valamint az azokról készült beszámoló sem, csak feltételezhetjük, hogy az utazás egyik fó célja a szlovákiai magyarok, illetve a hazai délszlávok helyzetének megvitatása, továbbá Magyarország és e két állam viszonyának rendezése volt. Valószínűsíthető' az is, hogy Belgrád közvetítő szerepre vállalkozott Csehszlovákia és Magyarország között. A pártvezetők hazaérkezését követően az MKP Politikai Bizottsága 1945. augusztus 2-án Farkas Mihály belügyi államtitkárt bízta meg, hogy egy héten belül készítsen törvényjavaslatot a magyarországi nemzetiségek sorsának rendezéséről. Három nap múlva Révai József, az általa szerkesztett Szabad Nép első oldalán harangozta be: "Kormány-rendelet biztosítja a nemzetiségek teljes szabadságát". Hangsúlyozta azonban, hogy nemzetiségeken szlovákokat, románokat, és délszlávokat ért, a magyarországi németekről nem történt említés. Az egyes nemzetiségek II. világháborút követő önszerveződését, a hazai politikai életbe való bekapcsolódását figyelemmel kísérve ugyancsak megállapíthatjuk, hogy ők maguk sem törekedtek egységes fellépésre, elvi rendezésre, sokkal inkább a kínálkozó hatalmi lehetőségeket próbálták a maguk javára fordítani. Meggyőző példa erre a hazai délszlávok viselkedése. Az általuk lakott déli határmenti területeken, már 1944-45 fordulóján igyekeztek kihasználni a szovjet-orosz hadsereg jelenlétét, a pánszláv tudat megerősödését, valamint azt a kedvező körülményt, hogy Jugoszlávia a győztesek oldalán fejezte be a háborút, s így a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságban is képviseltethette magát. Megfigyelhető volt körükben, hogy bár az általuk lakott vidékek lakossága túlnyomó többségében földműveléssel foglalkozott, és politikai szempontból hagyományosan a Kisgazdapárthoz kötődött, addig ők maguk hatékonyabbnak vélték saját érdekeik érvényesítését a Magyar Kommunista Párton keresztül.

6 A helyi politikai életben, a közigazgatásban meghatározó szerepre törekedtek. Ismét támogatóan léptek föl azzal a szerb törekvéssel, amely a bajai háromszög Jugoszláviához csatolását tűzte ki célul. A szerb partizánok segítségével több Bács-Bodrog vármegyei köz-ségben - Gara, Csávoly, Hercegszántó, Tompa - délszláv közigazgatást szerveztek.

7 Bács-Bodrog vármegye szociáldemokrata alispánja 1946. május 15-én kelt jelentésében a következőket írta:"A szlávság nagy része a kommunista párt tagja. Azonban tevékenységét ott nem annyira a kommunista eszmék kifejtésére, mint inkább nemzetiségi, mondhatni soviniszta céljai elérésére fordítja." - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára / BKMÖL/. Bács-Bodrog megye alispánjának iratai 19441950. Közigazgatási iratok 1944-1949. /Továbbiakban: Bács-Bodrog vármegye alispánja/ 40/1947. Az orosz katonai parancsnok utasítására a Tompa községbe kiküldött Harmat Albertet, akit a magyar közigazgatás megszervezésével bíztak meg, a szerb partizánok