Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Természetesen e feldolgozás nem pótolhatja a régóta esedékes megyemonográfiát. Elsődlegesen a megyét alkotó közösségekre, településekre, szervezetekre koncentrál. Ezek megjelenését, létük, működésük kereteinek változásait kívánja rögzíteni, még ha az esetek többségében nem is vettek részt ezek a közösségek és szervezetek közvetlenül a hatalom ezen területének a szervezésében, illetve irányításában. Tehát még csak a közigazgatás történetének ismertetésén belül sem vállalkozhat teljességre. Célul csak azt tűzheti ki, hogy eligazítson azokban a mélyreható változásokban, amelyek e térség közigazgatási szervezetének keretein belül mentek végbe. Nem kíván foglalkozni többek között még a megyék igazgatási, jogszolgáltatási és rendészeti hatáskörének a változásaival, a megyei hivatali apparátus kiépülésének folyamatával, az egyes megyei hivatalok és tisztségek feladatköreinek módosulásával, fejlődésével sem. Ugyancsak eltekint a megye tisztikarának és gyűléseinek ismertetésétől is.

3 Bár e feladatok elvégzése is igen kívánatos, sőt szükséges lenne, de minden tekintetben célszerűbbnek látszik ezen sokirányú feltáró munka eredményeit majdan külön feldolgozásokban összegezni és közzétenni. Remélhetőleg megyénk létrejöttének közelgő 50. évfordulója alkalmat és lehetőséget biztosít ezen munkák megtervezésére és megkezdésére.

4 Erről annál inkább le kell mondanunk, mivel három-négy megyei, illetve megyei szintű szervezet létrejöttét és működését kellene feltárnunk és bemutatnunk, amely munka e keretek közé semmiképpen sem szorítható be. Ez alól a munka alól felment részben BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébetnek a Jászkun Kerület igazgatásával foglalkozó fél tucatnyi feldolgozása, részben pedig HORVÁTH Lajos, Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése c. munkája, amely a XVII. század derekáig ad a hivatal működéséről is áttekintést. Bács-Bodrog vármegyéről is csak a századfordulóig van vázlatos rajzunk. Ezért a további feltárások és elemzések feltétlenül kívánatosak lennének. A hivataltörténet egy-egy epizódjára csak akkor történik utalás, ha a megye megszervezésének vagy a közigazgatás változásainak igazolásául szolgálnak. Magyarország megyéiről csaknem száz évvel ezelőtt készültek nemcsak reprezentatív, hanem sokoldalúan használható monográfiák. Ujabbak híján ma is ezekhez kell nyúlnunk. Az eltelt időszakon belül végbement rendkívül mélyreható politikai, gazdasági, társadalmi, közigazgatási, demográfiai, kulturális stb. változások miatt azonban az ott fellelhető adatok és a mai valóság között egyre nagyobb a távolság, ezért mind kevésbé felelnek meg az igényeknek, és így egyre nagyobb egy ilyen jellegű újabb monográfiákkal kapcsolatos hiányérzet a közigazgatás, a jogszolgáltatás, a tudományos és kulturális élet különféle területein egyaránt. Meghökkentő ellentmondás, hogy évszázadunk nagyobb tömegű új ismeretanyagot produkált mint a korábbi évezred, és e megkerülhetetlenül fontos ismereteken belül a tájékozódási lehetőség rendkívül nehéz. A magánemberek és a hivatalok alkalmazottai mind több időt és energiát kénytelenek áldozni olyan elemi ismeretek megszerzésére, amelyeket egy-egy jól szerkesztett kézikönyv könnyűszerrel biztosíthatna. A hiányok részleges pótlását célozta a nagyobb és kisebb városok sorának monográfiája, amely területen megyénk igencsak hátul kullog. A főváros is már évekkel ezelőtt szükségesnek találta e hiányok pótlását, és Pest megye is több más megyével együtt évek óta szervezi újabb monográfiájának készítését.