Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

Végül az utolsó napokban ismét jelentkezett Károlyi Sándor mint földesúr. 1710. november 2-án Nagykárolyból írt sértó'dött, fenyegetődző levelet a város vezetőinek és lakosainak. „Nem reménlettem volna az hadakozásnak ily kevés változásával oly hamar lett változástokat és tőlem való megidegenyedésteket", találhattatok „volna módot felkeresésemben és kötelességteknek megmutatásában", vagyis az évi cenzus megfizetésében. Fenyegetődzött is: „elbíztotokban ne vessétek vakmerőségre magatokat, küldgyétek embereteket, ami az úré, adgyátok meg az úrnak, ami az asszonyé, az asszonynak,

252 mert messze elhatnak még Isten kegyelméből karjaink, sőt ha Isten megtart, rövid idő alatt mindezek fenékkel fordulnak fel, s jaj akkor, valakik hitetlenségben találtatnak".

253 Persze a kecskemétiek értettek annyira a politikához, hogy tisztában voltak vele: a felkelés véget ért. így embereiket aligha küldték el Nagykárolyba, s Károlyi is rövidesen megkezdte azt a politikai tevékenységét, ami végül a szatmári békekötéshez s az ország nyugalmához vezetett. 7. Befejezés: számvetés. Fentiekben igyekeztünk bemutatni azokat a tényezőket, amelyek Kecskemét sorsát a szabadságharc nyolc éve alatt meghatározták. Terjedelmi okok miatt a rendkívül gazdag forrásanyagból - e téren Kecskemét kivételesen szerencsés helyzetben van —, csak töredékeket tudtunk felhasználni, de ezek is jól mutatják a város lakosságának elsze gé nye dé sé t. Az a táblázat, amelyet Iványosi-Szabó Tibor kiterjedt kutatásai alapján, az ő összeállításában itt befejezésként

254 közlünk, a számok kérlelhetetlen nyelvén közli azt a rideg tényt, hogy az 1670-es évektől 1711-ig terjedő emberöltő Kecskemét történetének mondhatni legkeservesebb, legnehezebb periódusa volt, amelyben talán a lenni vagy nem lenni kérdése volt feltéve. 252 A kecskeméti földesúri cenzus Koháry-részét Károlyi vette fel, mind a fejedelem által neki engedett Koháry István-részt, mind pedig a Koháry Juditot, Károlyi anyósát illető' részt. 253 HORNYIK János, 1860-1866. IV.212-213., 427. 254 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1994. 12. Ugyanerre uő., 1979. 296-303.