Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

11-i parancsának engedelmeskedtek, hogy Arszlán nevű és más zsidók instantiájára „itt levó' feles számú, Országunk szükségére kívántató portékájuknak Egerben való szállítására elegendő' vecturát kész fizetésekért" szolgáltassanak. Mintegy 60 szekeret állítottak ki, megalkudva a zsidókkal, hogy Egerig bálánként 5 tallért kapnak. Lerakva az árukat, a zsidók csak 2 tallért akartak fizetni, arra hivatkozva, hogy ez a fejedelem rendelete. Sok fuvarozónak elpusztult a jószága is, „csak az borét hozták vissza". Elégtételt követelnek, nem akarnak saját bíráik lenni, de Verebélyi Péter kapitány hajlandó az elégtétel-vételre.

209 Mondhatni, törvényszerű volt, hogy Karácsony konfliktusba keveredett a másik hadsereg vezetőivel is, s ennek oka éppúgy a pénz volt, mint a szolnoki kapitány esetében. A szegedi kamarai prefektus 6000 forintot követelt Karácsony Sándortól az őrség szükségleteire, de ő csak 2000 forintot ígért. Közben azonban a kurucok letartóztatták, mire a császáriak öccsétől, Miklóstól kérték a pénzt, s a császári katonák Kecskemétről Szegedre hozták, holmijait eladták 800 forintért s még 200 forintot vettek rajta.

210 Mindez mutatja, hogy a körzetben a hadseregek voltak a tényleges urak. 6. Még három súlyos esztendő, 1708-1710. A hadsereg korlátlan hatásköre. A pestis: a pusztulás tetőzése. A felkelés 1707-re fordulóponthoz érkezett. Számos jel mutatta, hogy a háború folytatásának anyagi és emberi feltételei vészesen összezsugorodtak. Az ország jelentős része elpusztult, a lakosság egyre nagyobb része nyomorgott, sok helyütt éhezett, számos falu pusztán állott. A termelőmunka a mezó'gazdaságban, az iparban és a bányászatban visszaesett. A rézpénz elvesztette értékét, a kereskedelem úgyszólván teljesen megszűnt. A társadalomban egyre többen óhajtották a békét, elsősorban a terheket viselő jobbágyság és polgárság. De a nemesség között is mind többen hajlottak a kiegyezés felé. A hadsereggel is súlyos problémák voltak. Egyrészt a kuruc hadsereg négy nyílt ütközetet, általában nálánál kisebb ellenséges erőkkel szemben elvesztett. Egyre nőtt a katonaszökevények aránya, ami nemcsak szervezési gondokat okozott, hanem hozzájárult a közbiztonság megromlásához is.

211 209 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 240-242. Károlyi csak annyit válaszolt: „Az sidók dolgában parancsoltam Verebélyi Péternek, ahoz alkalmaztassátok magatokat". Kovácsháza melletti tábor, 1707. márc. 24. Uo. 243. 210 BÁNKÚTI Imre, 1975/c. 90-91. 211 A Kecskeméten az ország részére lerakott 176 bála abából másfél bálányit elloptak.