Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

A Nagy István-kiállítást augusztus 20-án nyitották meg. A megnyitón a polgármester, majd Rudnay Gyula méltatta Nagy István munkásságát. A kiállítás 3 napig volt nyitva, ezalatt a szabadművelődési felügyelő megítélése szerint 1000-1500 ember látta. Hozzátette, hogy Baja lakosságának zöme sajnos csak ezen a kiállításon vett tudomást a művészről." A Bajai Városi Múzeum kiállítás rendezésével kívánt megemlékezni Rudnay Gyula 70. születésnapjáról. A kiállításra a Magyar Szépművészeti Múzeumtól kölcsönkérték Rudnay Gyula Bábonyi utcarészlet és a Csipkekendős asszony (nagy) című képeit, a Székesfővárosi Képtártól pedig a Menekülő asszony (gyermekkel) címűt. Tamás Henrik magángyűjtőtől kapták meg a kiállításra a Kozákfej 50/60 (keretben), a Kozákfej 60/80 (keretben), a Szekerek 80/60 (keretben), Szegénylegények 57/68 (keret nélkül), Lovascsata 60/80 (keretben) című képeket.

100 A Fővárosi Képtár az 1949. január 31-i átvételi elismervény szerint nemcsak a kért Menekülő asszony, hanem A vén kanász című Rudnay képet is kölcsönadta a Bajai Városi Múzeumnak.

101 A kiállítás 1949. február 6-án nyílt meg a múzeumban. A kiállítással a város tisztelegni kívánt Rudnay Gyula 70. születésnapjára. Rudnay szete nagy hatással volt a hódmezővásárhelyi művésztelep fiataljaira, és különösen Barcsay Jenőre hatott. Eletében több gyűjteményes kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban (1923, 1926, 1929), s ugyanott rendezték meg posztumusz kiállítását is. 1966-ban a székesfehérvári István-múzeumban mutatták be válogatott anyagát. Állandó képzőművészeti kiállítás Baján a Nagy István Képtárban 1985 decemberében a Vojnich-kúriában nyílt meg. Ebben 49, a város tulajdonában lévő Nagy István kép látható. Művei megtalálhatók még a Nemzeti Galériában, a szabadkai (Subotica) múzeumban, budapesti és bajai magángyűjteményekben. - írod.: SURÁNYI M.: Nagy István, Bp., 1923.; LYKA K: Nagy István. Bp., 1944.; PAP G.: Nagy István. Bp., 1965., SOLYMÁR István: Nagy István. Bp., 1977.; NÉMET Lajos: Nagy István. MTA 1981. I. 253-254. 98 Teles Ede, Telsch (Baja, 1872. május 12. - Budapest, 1948. július 18.): szobrász. Tanulmáyait Bécsben K. Zumbusch mellett végezte. Még itt készítette 1894-ben nagyméretű Góliáth bronzszobrát (Nemzeti Galéria). Sokoldalú szobrászati tevékenységet folytatott, népies életképei általában kisméretű terrakotta szobrok. Képmásai, plakettjei közül Thaly Kálmán, Puccini, Andrássy Gyula, Trefort Ágost említendők a Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Fontosabb budapesti alkotásai: a Vörösmarty-emlékmű (1908, Kallós Edével közösen), Szt. László (1911) és III. Károly szobra a Millenniumi emlékművön (az utóbbit 1945 után eltávolították), a Zeneművészeti Főiskola szobrászati díszítése, síremlékek a Kerepesi temetőben (Munkácsy Mihályé, Barabás Miklósé stb.). Vidéki munkái közül említésre méltó a kecskeméti Kossuth-emlékmű, a jászberényi Hősi emlékmű stb. Az éremművészet egész életén át foglalkoztatta, egész érmésznemzedéket nevelt fel. Számos bel- és külföldi díjat nyert. 1928-ban kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1962-ben a bajai Türr István Múzeumban, 1963-ban a Nemzeti Galériában rendeztek a műveiből emlékkiállítást. Stílusában az impresszionisztikus festőiség a szecesszió hangulatával és a naturalizmussal keveredett. 99 BB. Vm. Szabadműv. Felügy. ir. 459/1948 - alapsz.: 495/1948. 100 Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 177/1949 - alapsz.: 1032/1949. 101 Uo. 412/3/1949-alapsz.: 1032/1949.