Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953
Éber Anna 89 balatoni képei, ifj. Éber Sándor 90 és Miskolczy Ferenc akvarelljei, Puskás Klára, 91 Constantina és Palladia nővérek absztraktidealista képei, valamint Zanglné mondanivalójában érdekes képei szerepeltek. A Bajai Hírlap szerint figyelemre érdemesek voltak az akadémia növendékeinek szénrajzai. 92 A kiállítást egy hétig tekinthette meg a város közönsége. 93 Érdekessége pedig az volt, hogy Rudnay és tanítványai csupa Baján festett képet állítottak ki, bizonyítákául annak, hogy Baján gyökeret vertek és komoly alkotó munkát végeznek. A kiállítás nagymértékben hozzájárult a bajai közönség képzőművészeti érdekÖnarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Pihenő a Balatonon c. képe a főváros tulajdona. 89 Pátayné Éber Anna (Baja, 1905 -) festő. Első tanítója, mestere édesapja, id. EbeiSándor festőművész volt. A Képzőművészeti Főiskolát 1929-ben Rudnay Gyula tanítványaként végezte. 1930-ban egy éves olaszországi ösztöndíjat nyert. Firenzében az Accademia Belle Arti-n Felice Carina mesternél, Rómában a Képzőművészeti Akadémián tanult, a Collegium Hungaricumban dolgozott. Tanulmányúton Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban járt. Kiállításokon Budapesten a Műcsarnokban (1929, 1948), a Nemzeti Szalonban (1929, 1930, 1931, 1936), a Műteremben (1939), Firenzében és Rómában 1930-ban vett részt. Gyűjteményes kiállításai Budapesten (1929, 1939, 1948), Nagykanizsán (1930), Baján (1933, 1935, 1946, 1980, 1984), Szekszárdon (1947), Pécsett és Budapesten a Várszínház Galériában (1982), Kecskeméten a Képcsarnokban (1983) voltak. 1930-ban a Nemzeti Szalon „Római iskola" című kiállításán „Kitüntető elismerésben" részesült: ezüstérmet nyert. Képeiből a két világháború közötti években a Szépművészeti Múzeum és a főváros is vásárolt. 1982-ben a Magyar Nemzeti Galéria két festményét vette meg. Alkotásai hazai közgyűjteményekben, magyar és külföldi magángyűjtők birtokában vannak. 1932-1958 között Budapesten a Népművelési Bizottság esti tanfolyamain oktatott. 1959-1969 között rajztanárként működött. Az 1950-es években a Filmgyárnak készített dekorációs munkákat és reprezentatív helyiségek falait díszítette. 1956-ban a Széchenyi Könyvtár címereit restaurálta. 90 Éber Sándor ifj., (Baja, 1909. - Baja, 1985.): festő. A művészetet édesapja, id.EbeiSándor festőművész mellett sajátította el. 1927-1931 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. 1931-ben római-ösztöndíjas. 1930 óta kiállító művész. Művei Budapesten a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumban, az Új Szalonban és a Műterem tárlatain, valamint Szegeden, Dombóváron stb. szerepeltek. 1945 után önálló és gyűjteményes kiállításai voltak Baján, Pécsett, Szekszárdon, Kecskeméten, Kalocsán, Kiskőrösön, a gemenci Vadászati Kiállításon stb. Több csoportos kiállításon is részt vett. Külföldön Montreuxben (1967), Zomborban (1970, 1974, 1979, 1981), Szimferopolban (1971, 1976) szerepletek művei. A képző- és iparművészet sok területén dolgozott. Freskókat, sgraffitókat, domborműveket alkotott, táblaképeit olaj, tempera, akvarell és pasztell technikával festette. Legfőbb kifejező eszköze a pasztell. Festményeit szinte hallatlan műgond, tartalmi és formai tisztaság, lírai festőiség jellemzi. Hagyatéka értékes iparművészeti-, néprajzi és népművészeti anyagával együtt bajai lakásukban múzeum. - írod: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. 91 Puskás Klára (?): festő. Bajai kiállításokon, így az 1947. november 9-i, valamint az 1949 júniusában a „Fesztivál" képzőművészeti kiállításon szerepeltek a művei. Ez utóbbiak olajfestmények voltak. Művészeti tevékenységéről nincsenek más adataink. 92 Bajai Hírlap III. évf. 86. sz., Baja, 1947. november 19. 2. - Bajai művészek képkiállítása; BB. Vm. Szabadműv. Felügy. ir. 139/1948. 93 Bajai Hírlap III. évf. 85. sz., Baja, 1947. november 15. 4. - Festőiskolák napja Baján
