Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

A bajai Rudnay-művésztelep véglegesítéséről 1949 januárjában megindultak a tárgyalások. Január 29-én Babies József polgármester levelet írt a VKM Művészeti Ügyosztályához, amelyből kiderül, hogy Takáts Endre városi fólevéltárnok már tárgyalt ez ügyben a minisztériummal. A minisztérium nem zárkózott el a művésztelep támogatásától, ha bizonyos elvi kérdésekben megállapodásra tud jutni a város vezetőivel. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására a polgármester kívánatosnak tarott egy eszmecserét a művészeti ügyosztály képviselőjével, ahol a Rudnay Szabadakadémia ügye is szóba kerülne. A polgármester kérte a Szabadművelődési Hivatalt, hogy kérje tárgyalásra a minisztérium illetékes ügyosztályát. A polgármester a tárgyalások megtartására február 6-át, a bajai Rudnay-kiállítás megnyitásának napját javasolta.

59 A művésztelep megalapításának részleteiről Takáts Endre városi fólevéltárnok és múzeumvezető 1949. március 4-5-én újabb tárgyalást folytatott a kultuszminisztériumban Pogány Károllyal és Boreczky Lászlóval. Az ott született megállapodást a fólevéltárnok a következőkben foglalta össze a polgármesterhez intézett jelentésében: a) A telep Rudnay nevét fogja viselni akkor is, ha a mester akadályoztatása vagy elhunyta következtében személyi változás állna be; b) A telep művészeit - Rudnay Gyula meghallgatása után - a kultuszminisztérium jelöli ki az országosan meghirdetett pályázat alapján jelentkezők közül; c) Az országos pályázat feltételeit a várossal egyetértésben a kultuszminisztérium szabja meg; d) A létesítést kimondó közgyűlési határozat pontosan jelölje meg az anyagiakat, amelyeket a város hajlandó nyújtani a telepnek. Ennek összegét a kultuszminisztérium hasonló összegű támogatását feltételezve kell megszavazni.

60 A polgármester kérésének megfelelően a Rudnay-ünnepségek alkalmából megbeszélésre került sor a város vezetői és a kultuszminisztérium képviselője, Pogány O. Gábor között. Erre a megbeszélésre hivatkozva terjesztette be javaslatát a polgármester a március 25-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé a Rudnay-művésztelep végleges megalapításáról. A cél az volt, hogy a művésztelep, a szabadakadémia és törekvésektol megérintve nagyszabású konstruktív kompozíciókat tervezett. A Tanácsköztársaság több plakátja fűzó'dik a nevéhez. A két világháború között az emigrációban szimbolikus értelmű pásztor- és bikakompozíciókat alkotott. 1938-1948 között Párizsban élt. Hazatérése után történelmi tárgyú kompozíciókat és portrékat festett. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában volt emlékkiállítása. - írod.: Oelmacher Anna: Pór Bertalan. Bp., 1955. - MEL; Oelmacher Anna: Pór Bertalan. Bp., 1980.; Passuth Krisztina: Pór Bertalan. MTA 1981. I. 568. 59 Baja V. Fó'jegyzó'i és Közjogi Üo. ir. 412/1949 - alapsz.: 1032/1949. 60 Uo. 412/3/1949-alapsz.: 1032/1949.