Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

Ez év őszén a művészek és tanítványaik, valamint a helyi képzőművészek közös kiállítást rendeztek, amelyet Kovács Máté államtitkár november 9-én nyitott meg.

40 Rudnay Gyula 1948 januárjában életművéért „Pro Arte" kitüntetést kapott.

47 1948-ban Rudnay Gyulát tiszteletbeli tagjainak sorába választotta a Szinyei Társaság.

48 Baja város az 1948. december 18-i közgyűlésen emlékezett meg Rudnay Gyula 70. születésnapjáról. A törvényhatósági bizottság emlékérem kiadását javasolta az ünnep alkalmából, amelynek egy-egy példányát el kívánta juttatni a hazai politikai és művészeti élet kiválóságaihoz. Ezzel nemcsak a bajai művésztelepre, hanem a város kulturális törekvéseire is fel kívánta hívni az ország figyelmét.

49 A művész 70. születésnapjáról 1949 januárjában kiállítással összekapcsolt emlékünnepélyen kívántak megemlékezni.

50 Az érmet Reményi József

51 szobrászművész készítette el. Az érem elülső oldalára a művész arcképe és a következő felirat került: „A 70 éves Rudnay Gyulának Baja város, 1948." A hátlapra: „Becsülettel a magyar művészetért." Az érem öntött bronzból készült, átmérője 82 mm volt.

52 A születésnapi ünnepség és a kiállítás megnyitója 1949. február 6-án volt. Az ünnepségen Peterdi Andor, a Petőfi Társaság főtitkára mondott beszédet, felszólalt Várnai Zseni költő és a Magyar Művészeti Tanács képviseletében Borbíró Virgil államtitkár. Szakasits Árpád köztársasági elnök és Rákosi Mátyás üdvözlő sorait dr. Takáts Endre városi főlevéltárnok olvasta fel. Baja Hírlap III. évf. 85. sz., Baja, 1947. november 15. 4. - Festőiskolák napja Baján VKM VII. Művészeti Üo. ir. 212.151/1948; Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 402G/1948. A Műgyűjtő (Magyar Művészet) 1948. 111. Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 4026/5/1948. közgyűlési jegyzőkönyvi szám Szegedi Hírlap, 1948. december 28. - Rudnay-kiállítás és ünnepély Baján Reményi József (Kassa, 1887. január 21. - Budapest, 1977.): szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után Teles Ede műtermében dolgozott, majd állami ösztöndíjjal 1909-ben Münchenben G. Roemernél tanult. 1927-tól 1944-ig az Iparművészeti Főiskolán a kisplasztikái tanszék tanára, 1943-tól 1948-ig az Állami Pénzverde fővésnöke, művészeti vezetője volt. 1912 óta kiállító művész, gyűjteményes tárlata 1960-ban a Műcsarnokban, 1972-ben a Nemzeti Galériában volt. Több külföldi és belföldi művészi elismerésben részesült. A magyar érmészet úttörő jelentőségű mesterei közé tartozott, főként az emlékérem területén. Igen termékeny művész, közel 2000 érmet mintázott. Műveit világos kompozíció és technikai tökéletesség, klasszicisztikus felfogás jellemzi. Művészetének érdekes tartományát képezték miniatűr portréi és kisplasztikái. MTA Műv. tört. Kut. Int. Magyar Művészek Lexikona MDK R betűnél